Élesen bírálta az új alkotmányt előkészítő parlamenti munkát a volt köztársasági elnök. Sólyom László szerint az új alaptörvény titokban készült, a szövege három héttel annak elfogadása előtt került nyilvánosságra, és ami lényeges lenne egy alkotmányban, arról kevés szó esik benne. A volt köztársasági elnök, aki egyben az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, gyógyíthatatlan sebnek nevezte a taláros testület jogköreinek megcsonkítását. Sólyom László minderről a történelemtanárok konferenciáján beszélt, ahol többek között Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is felszólalt.

Április 18-án, a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el az országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, amely az 1949-es többször – így 1989-ben is – átdolgozott alkotmány helyébe lépett. Január elsejétől lesz hatályos az új alkotmány, amelyet a köztársasági elnök húsvéthétfőn írt alá. Addig és azóta is sok kritika érte.

A történelemtanárok országos konferenciájának is az új alaptörvény volt a témája. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter szerint a történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, de az ősi magyar alkotmány szimbolikus elemeit meg lehet őrizni. Úgy vélte, a jogfolytonosságot ma már csak a címer és a himnusz őrzi. „Ahhoz, hogy ne váljék az állami önkény eszközévé, vagy ne maradjon közönséges papír, szükséges, hogy az írott alkotmány mögött legyen elveknek és értékeknek olyan szilárd rendszere, melyet a bírói alkotmányértelmezés alakíthat ki”- fogalmazott Paczolay. Az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, a joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

A Magyar Köztársaság volt, és az Alkotmánybíróság első elnöke viszont élesen bírálta az alkotmányozás folyamatát. Sólyom László szerint a mostani alaptörvény szövegében szinte nem is tér el az előzőtől. „Az alkotmány nem új, nem az alkotmány új, talán ez a helyes mondat, hanem az alkotmányos hozzáállás az új”- vélekedett a volt köztársasági elnök, aki azt mondta, Magyarországot a perifériára viszi, hogy nincs teljes körű Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság megcsonkítása egy gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, mert van egy olyan része, ahol nincsen alkotmányos kontroll, bármi megtehető, mert ott nem érvényes az alkotmány”- jelentette ki Sólyom.

Az egykori államfő szerint hiba volt, hogy nem került bele az új alaptörvénybe az államfőnek az a joga, amellyel feloszlathatja az országgyűlést. A volt elnök úgy vélte, ez a szemmel látható hatalomkoncentrációt veszélyeztetné.