A 2012-es történelem írásbeli. Feladatok, megoldások, vélemények. Ahogy a sajtó látja.

Hivatalos feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók (Oktatási Hivatal)

Középszint: feladatlap, javítási-értékelési útmutató

Emelt szint: feladatlap, javítási-értékelési útmutató

Töriérettségi: a tanárok szerint kevés volt az információ a forrásszövegekben (Eduline)

A kettest idén sem volt nehéz megszerezni, az ötöshöz azonban szerteágazó ismeretek kellenek – mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok a középszintű történelemérettségiről. Az esszéfeladatok közül valószínűleg a bethleni konszolidációt és IV. Béla uralkodását választotta a legtöbb diák.

„Úgy látom, hogy a középszintű történelemérettségi megoldásához évről évre egyre több tárgyi tudás kell, a készségek és a tárgyi tudás között egészségesebb az arány, mint az előző években” – mondta Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója, aki szerint az idei feladatokban a kultúra, a vallás, a mindennapi élet és a gazdaság is előkerült, „ez jó irány”.

Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Miskolci Egyetem oktatója szerint is megfelelt a feladatlap a középszintnek, és valóban több területet fedett le, ráadásul „különböző típusú feladatok voltak, így akinek a táblázatértelmezés nem ment, szerezhetett pontokat a párosításos feladatoknál.”

Esszéfeladatok

„A kettes-hármas megszerzése most sem nehéz, azok a diákok elegendő pontot tudnak szerezni, akik részt vettek az órákon, és tudják használni az atlaszt. Az ötös megszerzése viszont nagyobb kihívást jelent” – magyarázta a szaktanár. Edényi László szerint az esszéfeladatoknál az okozhatott problémát, hogy a megadott források nem „az adott téma közepébe találtak”, hanem kiegészítő jellegű információkat tartalmaztak. „Igaz, az érettségizők idén is használhatták a történelmi atlaszt, amelyből ki lehetett egészíteni a forrásokat.  Ezekhez a feladatokhoz komoly tárgyi ismeret kellett, és használni kellett a szaknyelvet is” – tette hozzá.

Fazekas Csaba szerint a korok és területek hangsúlya jól oszlott meg, a jelenkor pedig nagyobb szerepet kapott, mint az előző években. „Az EU-val és a rendszerváltás utáni nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést jól választották ki, de nem hiszem, hogy ez utóbbit sokan írták meg. A Rákosi- és Kádár-kori viccek informatívak voltak, a szövegértési kompetenciát mérték fel a puszta ténybeli tudás helyett” – mondta.

Fazekas szerint nem súlyos probléma, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos feladathoz nem volt az atlaszban térkép, mivel a többiről is lehet a kérdésben tájékozódni, és ez egy választható esszé volt. Erről bővebben itt olvashattok.

„A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdés lehetne a kiemelt közéleti érdeklődés lecsapódása, de szerintem jól reflektált az akkori társadalmi kérdésekre, nincs vele probléma” – mondta Fazekas, aki szerint a reformkor kultúrájáról és a kisebbségekről szóló kérdéseket valószínűleg kevesebben választották. „A legjobban megfogható, tankönyv alapján feldolgozható téma IV. Béla uralkodása, az ország három részre szakadása és a kiegyezés volt, ezeket nagy valószínűséggel sokan választották” – tette hozzá.

„Nem volt egyszerű” – diákok az emelt szintű töriérettségiről (Eduline)

Görög-perzsa csaták, Európai Unió, magyarországi etnikumok, államberendezkedés – ezek voltak az emelt szintű töriérettségi témakörei. Az eduline által megkérdezett diákok szerint a Párizs környéki békék és a Szent István-kori társadalom témát választották a legtöbben az esszéfeladatok közül. A II. világháború sokszor előfordult, a Rákosi- és Kádár-rendszer viszont kimaradt, pedig számítottak rá – utóbbi kettő a középszintű írásbelin került elő.

Megoldások, megoldási javaslatok (Eduline)

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai

Az írásbeli második részének megoldási javaslatai

Kellemetlen meglepetés a töriérettségin: hiányzott egy térkép az atlaszból? (Eduline)

Nincs a huszadik század végéről készített etnikai térkép a középiskolai történelmi atlaszban, pedig a középszintű töriérettségi egyik – a magyarországi kisebbségekről szóló – esszéfeladatának utasításában az áll: „használja a középiskolai történelmi atlaszt”. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint elképzelhető, hogy a legújabb kiadásban már szerepel a feladathoz használható térkép, de a pár évvel ezelőtt forgalomba hozott atlaszokban még nincs ilyen.

Frissítés: Nem kellett térképet keresni a feladat megoldásához, „mert ezt nem kérték”, a tételeket összeállító bizottság tájékoztatása szerint a forgalomban lévő, leggyakrabban használt atlaszokban pedig szerepelnek a szükséges térképek, de ezek nélkül is megoldhatóak voltak a feladatok. Így reagált Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatási elnökhelyettese az eduline cikkére… Tovább »

Érettségi fladatok az Eduline szerint:

Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc, a trianoni döntés, Mária Terézia, valamint a Rákosi- és a Kádár-korszak is szerepel az idei középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokat tartalmazó részében. Vannak olyan kérdések, amelyekre a Rákosi- és a Kádár-korszak viccei, valamint korabeli plakátok alapján kell válaszolni. További részletek »

A reformkor, a kiegyezés, valamint a magyarországi kisebbségek helyzete és IV. Béla uralkodása is témakör a középszintű történelemérettségi második, esszéfeladatokból álló részében – tudta meg az Eduline. További részletek »

Első vélemények: „Az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint az esszéfeladatoknál kevés a forrás, amely alapján a diákok dolgozni tudnak – a szövegrészletek és az ábrák nem segítenek igazán a feladatok megoldásában. Arra számítanak, hogy a magyarországi témák közül a legtöbben valószínűleg a kiegyezést és IV. Béla uralkodását választják majd.”