Egy kis ízelítő a következő cikkünkből a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatunkban: Viszonylag kevés szó esik a történelemtanítás kapcsán a belső képalkotás képességének fontosságáról. A fantáziát inkább a művészeti tárgyakkal – irodalommal, képzőművészettel – szoktuk összefüggésbe hozni, megemlítve milyen fontos szerepe van a kreativitásban.

Hegyeshalminé Varga Judit: Képzeld el!/Rajzold le! (pdf 51 Kb.)

Rajzold, amit mondok!

Ez a kooperatív módszer nem túlságosan gyakran alkalmazható, ennél az óránál azonban jól bevált. A lényege, hogy a hallott szöveg alapján a tanulók rajzot készítenek. A verbális szöveg ily módon képpé (rajzzá) válik, miközben a csata eseményeit nemcsak elképzelik, hanem rajzukkal meg is jelenítik. Az alábbi – órán felhasznált – szöveg a muhi csata leírása:

Egy folyót fogunk lerajzolni: a folyó északról folyik dél felé. 8-10 cm hosszan rajzold, és fél cm széles legyen. Ha elkészültél, az északi részében hosszában, nyomtatott nagy betűkkel írd bele a nevét: SAJÓ.

Most a folyótól nyugatra rajzolj egy tízforintos nagyságú kört! Legyen közel a folyó partjához. Ez lesz a magyar tábor. Vastagítsd meg a kör vonalát, mert a magyarok szekerekkel vették körül a táborukat, sőt ezeket még kötelekkel meg is erősítették. A körbe rajzolj fordított V betűket, ezzel jelezzük, hogy itt helyezkedtek el a magyar sátrak. A táboron belül elég szűk volt a mozgási lehetőség.

Most a tatárokat fogjuk berajzolni a másik oldalon: a folyótól keletre rajzolj elszórtan, egymástól nem túl messze hét kört, ezek olyan fél cm átmérőjűek legyenek.

A két sereg között a folyón egy híd van. Rajzold be a hidat a folyón keresztbe, legalább 2 mm széles legyen!

A tatárok természetesen először itt akartak átkelni, de a magyarok védték a hidat, és visszaverték a támadást. Rajzolj a hídra két, egymással szembe mutató nyilat.

A magyarok elégedettek voltak az összecsapás eredményével, többségük nyugovóra tért.

A tatárok éjjel gázlót találtak a hídtól északra. (Megbeszélhetjük, mi az a gázló.) Átkeltek a folyón, és bekerítették a magyar tábort. A hídtól délre is átúsztak lovaikkal, és délről is körbekerítették a magyar tábort. Jelöljük piros nyilakkal a tatárok útját! Természetesen arról sem mondtak le, hogy a hídon keljenek át. A harmadik piros nyíl mutasson a tatár tábor felől a hídra.

Sajnos ezt követően a bekerített magyarok a szűk helyen, a sűrű nyílzáporban nem igazán tudtak védekezni. Kitört a pánik, nem tudtak hadrendbe állni. Rajzold körbe nyilakkal a kört úgy, hogy a nyilak a kör középpontja felé mutassanak. A tatárok végül utat nyitottak abban a reményben, hogy el tudják fogni a menekülő királyt. A magyarok táborából délnyugati irányba húzz egy nagyobb nyilat a körből kifelé. Erre tudott elmenekülni IV. Béla.

Mutasd fel a rajzodat!

(Esetleg: járj körbe, nézd meg a többiek rajzát is!)

Ötlet

Elképzelhető, hogy hasznos, ha a lap négy pontján első lépésként az égtájakat jelöljük be. Esetleg csak aki igényli, az jelölje be.

Tapasztalat

Talán nem a legpontosabb illusztráció születik ily módon, de hogy nagyon jól megjegyzik az információkat, az biztos. Hetekkel később is jól felidézik a tanultakat.