Nyílt levél a pedagógusoknak

Tisztelt Igazgató Úr/Asszony! Tisztelt Tantestület!

Bizonyára Önök is észrevették az elmúlt hetek jelentős diákmegmozdulásait a fővárosban és a vidéki városokban egyaránt.
A kormány – korábbi ígéreteivel ellentétben – a fiatalok továbbtanulási esélyeit nem növelni, hanem csökkenteni akarja, a társadalom egyre szélesebb rétegei elől zárva el a felemelkedés lehetőségét. Mint ismert, Magyarország kormánya oktatási reform címén olyan megszorító intézkedéseket akar életbe léptetni, melyek a diákságot és a pedagógusokat egyaránt hátrányosan érintik. Központosítás néven államosít: csorbítja a tanszabadságot, korlátozza az oktatási intézményeket és az egyetemi autonómiát. A köz- és felsőoktatásból egyaránt forrásokat vonnak ki, és egyre későbbre tolják a pedagógus-életpályamodell bevezetését is.

A diákdemonstrációk, fórumok és sztrájkok nem az oktatók, nem a pedagógusok és nem az intézmények működtetői ellen irányulnak. A hatalom figyelmét célozzák, hogy a diákság végre artikulálhassa igényeit. Azt üzeni a diákság: “Semmit rólunk nélkülünk!”

A felsőoktatásban széles összefogás bontakozott ki a tervezett intézkedések ellen. A Hallgatói Hálózat, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia és az Oktatói Hálózat közösen lépett föl az intézkedések ellen. Ez azonban kevés. A most bevezetésre kerülő tandíj, a csökkentett keretszámok, a röghöz kötő hallgatói szerződés elsősorban azokat érinti, akik most Önöktől tanulnak: a középiskolás diákokat.
A Hallgatói Hálózat tisztelettel megkéri Önöket, hogy segítsék diákjaik önszerveződő kezdeményezéseit, és ne csorbítsák a fiatalkorú diákok véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való alkotmányos jogát. Ezek nem diákcsínyek, a diákok nem a tanulás alól próbálnak kibújni; éppenséggel demokráciát tanulnak. Kérjük, hogy álljanak melléjük, segítsék őket a fórumok megszervezésében, lebonyolításában, tanítsák őket tudatos állampolgári viselkedésre!

Hosszú éveken át úgy véltük, ha a politikát kizárjuk az iskolából, akkor megóvjuk az oktatás tisztaságát, függetlenségét. Most rá kell döbbennünk arra, hogy a politika kizárásával csak magunkat gyengítettük. A felnövekvőket nem vértezték fel a közéletben való részvételhez szükséges tudással. A politika utánunk jött az iskolába, és kíméletlenül lesújtott. Most új tanulási folyamat indult be. Világossá vált, hogy ez a helyzet nem tartható tovább, ki kell alakítanunk azt a rendszert, közeget, amelyben a diákok szabadon formálhatnak politikai véleményt, megvitathatják a közügyeket. Az is fontos szempont viszont, hogy a tanórákat továbbra is pártok agitációjától mentesen, a világnézeti semlegesség jegyében kell megtartani.

Higgyék el, diákjaik most kezdtek csak igazán felelősen gondolkodni a jövőjükről, most értik meg, mi a demokrácia. Csak egy demokrata értheti meg igazán a valódi tanulás fogalmát, a tanulás jelentőségét az életben, a társadalomban. A Hallgatói Hálózat ebben segítő kezet kíván nyújtani a gimnazistáknak, reméljük, hogy ezt Önökkel együtt tehetjük meg, hiszen ugyanaz a célunk. Segítsenek nekünk, segítsenek a diákoknak!

Levelünkhöz csatoltuk a sztrájkhoz kapcsolódó legfontosabb jogi információkat, amelyek segíthetik a diákokat és a pedagógusokat egyaránt.
A Hallgatói Hálózat jogtanácsadó csoportjának állásfoglalása az iskolai demonstrációkról

A gyülekezési jog alapvető jog, minden embert megillet. A18 éven aluli korlátozott cselekvőképességűeket ugyanúgy megilleti ez a jog, mint a teljes cselekvőképességgel rendelkező felnőtteket. Ez a jog alapvető demokratikus jog, a véleménynyilvánítás szabadságát teljesíti ki, annak része.
Az ombudsman az AJB 730/2012. és az AJB-1690/2012 számú ügyekben kifejtette, hogy gyülekezni nem csak közterületen, hanem közintézményben, vagy akár magánlakásban is lehet.

Következésképpen a nem közterületen tartott gyülekezést is megilleti az a védelem, mint a közterületen tartott gyülekezést. Az állam feladata, hogy biztosítsa polgárainak jogát a szabad véleménynyilvánításhoz.A közterületen tartott és a nem közterületen tartott gyülekezés közti fontos különbség az, hogy csak a közterületen tartott gyülekezést kell a rendőrségnek előre bejelenteni. A nem közterületen tartott gyülekezést, vagy a közterületen tartott, de spontán gyülekezést nem kell bejelenteni, így annak megtartását a rendőrség meg sem tilthatja.

A gyülekezés mindaddig jogszerű, amíg a gyülekezők nem korlátozzák mások jogait és szabadságát. Álláspontunk szerint egy olyan iskolai gyülekezés, amely egy középiskola meghatározott részére terjed ki és az iskolában folyó munkát egyebekben nem akadályozza, senkit sem akadályoz meg a szabad helyváltoztatásban, mások jogait és szabadságát aránytalanul nem korlátozza és ezért jogszerű.

Ha a diákok úgy döntenek, hogy az iskolán kívül folytatják a gyülekezési joguk gyakorlását, álláspontunk szerint ez spontán gyülekezésnek minősül és ezért előzetes bejelentésre nincs szükség. Álláspontunk szerint tehát ebből az okból a tüntetés nem lehet jogszerűtlen.
A középiskolai gyülekezések Magyarországon nagyon ritkák, ezért nincs kialakult joggyakorlat a kérdésben. Ezért fokozott figyelemmel kell eljárni ilyen esetekben.

Üdvözlettel,
Hallgatói Hálózat