A Kurt Lewin Alapítvány és a Zürichi Pedagógiai Egyetem együttműködésében lezárult egy pedagógusképzési program Miskolcon. A Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával megvalósult program keretében a város minden társadalmi rétege által használt iskolák tanárai részt vettek.
Rendelkezzen valaki bal- vagy jobboldali pártszimpátiával, legyen akár aktív vagy a politikum világától elforduló, abban talán közmegegyezés van, hogy nehéz időket érünk Magyarországon. A pedagógusok úgy érzik, a minőség rovására nem csak rohanniuk kell a tananyag leadásával, de az örökké változó keretek között kapaszkodót sem találnak a nevelőmunka során.
Az Európa Tanács demokratikus állampolgárságra neveléssel és emberi jogi oktatással foglalkozó csoportjának könyvsorozata került kipróbálásra három miskolci iskolában a könyv egyik szerzője, Rolf Gollob, és az általa vezetett szervezet, a Zürichi Pedagógiai Egyetem nemzetközi oktatási programokkal foglalkozó központja közreműködésével.
„Ezeknek az interaktív feladatoknak nincs szükségük külön tantárgyra, beépíthetők a történelem, földrajz, matematika vagy irodalomoktatás keretei közé, lekötik a gyerekek figyelmét és fejlesztik a társadalmi együttéléshez szükséges kompetenciáikat.” – nyilatkozza az egyik miskolci pedagógus a Földes Ferenc Gimnáziumban.
„Még több ilyen programra van szükség” – mondja Kiss Gábor a város alpolgármestere azon gyakorlati workshop nyomán, melyet Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos koordinált a város három iskolája számára. A többnyire hátrányos helyzetű diákokat tanító Martin János Szakképző Iskola és a Komlóstetői Általános Iskola tanárai szerint „minden olyan tudás, készség, ami az állampolgári részvételt erősíti, hatalmas űrt tölt be nem csak a diákok, de bizony nem egyszer a mi felnőtt életünkben is”.
A résztvevő pedagógusok egy olyan tréningen is részt vettek, mely a művészeti oktatás eszközeit is használja a demokratikus kultúra fejlesztésekor. A pedagógusok a workshopon, majd az azt követő tréningnapokon megfogalmazták, milyen iskolára vágynak – nem csak mint oktatók, de mint munkavállaló felnőttek. Ezek után egy közös projekt keretében készítették el az iskola vizuális modelljét. Az alkotómunka nem csak a hétköznapokból való kiszakadást segítette, de az együttműködés és a nehéz helyzetekben való aktív részvétel kultúrájának fejlődését is.