A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:

•    2013. május – középszint
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a romák hátrányos helyzetének összetevőit!
•    2012. október – hosszú esszé – emelt szint
Mutassa be a források és ismeretei alapján a rendszerváltás jellemző gazdasági következményeit, vázolja a gazdasági átalakulás hátterét, főbb következményeit!
•    2012. május – rövid esszé – emelt szint
Értelmezze a szociális piacgazdaság fogalmát, és mutassa be az állam szerepét ebben a rendszerben!
•    2012. május – hosszú esszé – középszint
Ismertesse a források és ismeretei segítségével a nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai és jogi helyzetét!
•    2011. október – hosszú esszé – emelt szint
Mutassa be a források és ismeretei alapján a rendszerváltás utáni magyar társadalom két kiemelkedő kérdéskörét, a demográfia és a munkanélküliség problémáját!
•    2011. május – hosszú esszé – középszint
Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a rendszerváltással bekövetkezett fordulatot Magyarország közjogi viszonyaiban! Válaszában az államforma, az alkotmányos berendezkedés és az emberi jogok kérdéskörére térjen ki!
•    2011. május (idegen nyelvekre fordítva) – rövid esszé – középszint
Igazolja a források és ismeretei segítségével, hogy a ma hatályos magyar választójogi rendszer megfelel az ENSZ által 1948-ban elfogadott emberi jogi alapelveknek!
•    2010. október – hosszú esszé –középszint
Mutassa be az önkormányzati rendszer működésének főbb elemeit (feladat, szervezet, működés) a mai Magyarországon! Válaszában térjen ki arra, hogyan érvényesül helyi szinten a közvetlen demokrácia!
•    2010. május – rövid esszé – emelt szint
Ismeretei és a források alapján mutassa be, milyen alkotmányos biztosítékai és intézményei vannak a demokratikus jogállamiság érvényesülésének hazánkban!
•    2010. május – rövid esszé –középszint
Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendszerváltás folyamatának néhány meghatározó elemét!

Az alapkérdés a következő: hogyan tanítható a rendszerváltás időszaka? Milyen eszközök segíthetnek az 1990 utáni magyar történelem megismertetésében? A Kádár-korszak gazdasági, társadalmi, életmódbeli sajátosságainak körbejárása után (ezzel külön, a politikai humorra koncentráló cikkben foglalkoztam korábban, az írás a TTE honlapján – www.tte.hu – elérhető) a tanítási órákon ki kell térni a rendszerváltás utáni időszak változásaira is. Erre az időszakra sok iskolában már csak alig-alig térnek ki: vagy idő nem jut rá, vagy a tanárok ódzkodnak a korszak bemutatásától. Ez – egyfelől – a mai vizsgarendszer követelményeinek ismeretében nagy hiba (a diákok sikeres vizsgája kerül veszélybe), másfelől a diákok itt ismerhetik meg igazán a jelen magyar történelmének alapkérdéseit, vagyis a mindennapi létezés megértéséhez szükséges jelenségekről itt nyílik lehetőség nagy beszélgetésekre, közös felfedezésre – ennek elmaradása talán már több is, mint hiba…

Nos, nyilvánvaló, hogy egy kevésbé letisztult, időben hozzánk közeli időszak tanítása a szokásosnál is nagyobb odafigyelést igényel. Ezt azonban felszabadultan, ideológiamentesen, kellő objektivitással, némi humorral, akár öniróniával is meg lehet tenni. Véleményem szerint a statisztikai adatok, táblázatok, grafikonok, diagramok, viccek, karikatúrák, plakátok, filmrészletek, dalok, vagyis korunk különféle lenyomatai kiválóan alkalmasak arra, hogy a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokat érzékeltessük diákjainkkal.

Az alábbi táblázat segíthet a változások megértésében, jóllehet, csak néhány fontosabb jelenség megvilágítására tehetünk kísérletet. A Kádár-korszakkal való összevetés valóban összefüggést teremt az addig tanultakkal, és segíthet megérteni a rendszerváltás lényegét. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy vannak olyan jelenségek, folyamatok, melyek a Kádár-korszakban is és a rendszerváltás után is egyaránt jellemzőek voltak, vagyis a rendszerváltással nem történt jelentős változás (pl. a születések számának csökkenése, az elöregedő társadalom, az egészségtelen, önpusztító életmód vagy a „fusizás”, a plusz jövedelem megszerzésének már ismert módozatai).

Két, lehetséges tanítási órát próbálok vázolni az alábbiakban, az elsőt néhány állításra alapozva. Az első a rendszerváltás utáni magyar társadalom változásaiból statisztikai adatok segítségével koncentrál néhány alapvető jelenségre, a második karikatúrák segítségével, kevésbé hagyományos módon próbál kérdéseket felvetni. Mindkét esetben a kérdéseken keresztül, a diákokkal közösen gondolkodva próbáljunk megoldásokat, válaszokat találni! Nem hiszem, hogy a kérdések csak így tehetők fel, ahogyan azt sem, hogy a válaszok mindig egyértelműen megadhatók. A lényeg, hogy az adatok, ábrák, karikatúrák mögött észrevegyük a lehetséges válaszokat és jelenségeket.

I. óra

1. Állítás: A magyar társadalom öregszik, népessége fogy.

1. ábra. A 60 évnél idősebbek aránya a teljes lakosságból (forrás: KSH)

Az ábra segítségével bemutatható, igazolható a magyar társadalom elöregedésének folyamata
Lehetséges kérdések:

•    Miért egyre nagyobb az idősek számaránya?
•    Milyen következménnyel jár az idősek egyre nagyobb aránya a társadalomban?
•    A számarány növekedése jelenti-e az idősek számának növekedését is? (Különbség a számarány és szám között!) Látható-e ez az ábrán? A 2. ábra bekapcsolásával a fenti kérdések új értelmet kapnak!

2. ábra. Az élveszületések száma (ezer fő) 1970 és 2005 között (forrás: OKI)

•    Miért emelkedett a 70-es évek közepéig a születések száma?
•    Mi magyarázhatja a születések számának csökkenését?
•    Milyen tényezők indokolhatják a görbe változásait (gyorsabban, lassabban csökkenő, stagnáló, emelkedő időszakok)?
•    A rendszerváltás és az ezt követő időszak befolyásolta-e a fenti demográfiai jelenségeket?

2. Állítások:
−    A munkanélküliség a rendszerváltás utáni társadalom meghatározó jelenségévé vált.
−    Magyarországon a gazdasági fejlettség és társadalmi viszonyok tekintetében nagy területi különbségek alakultak ki
−    A gazdasági körülmények erősen kihatnak a társadalmi viszonyok alakulására.

3. ábra. A munkanélküliek aránya (%) a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva,
1989–1997 (forrás: PM)

•    Mi az oka annak, hogy a munkanélküliség megjelent 1989 után? Miért nem volt ez jellemző korábban?
•    Melyek a munkanélküliséget okozó főbb tényezők? Kik veszítették el főleg állásukat? Használjuk a 4. ábrát is!
•    Ki lehet-e törni a munkanélküliségből? Mit gondolsz?
•    Az állam (politika) hogyan reagált, reagál a munkanélküliség megjelenésére?
•    Mit jelent az, hogy „regisztrált munkanélküli”? Ha erre tudjuk a választ, akkor mi az, amiről nem szól a diagram?

4. ábra. A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása

5. ábra.

•    Magyarország mely térségeiben magasabb a munkanélküliek aránya?
•    Mi lehet ennek az oka?
•    Milyen összefüggés van az ábrázolt gyorsforgalmi utak és a munkanélküliség nagysága között?
•    A 4. ábra bekapcsolásával milyen új információkat vonhatunk le?
•    A 6 pontérték feletti területekhez (6. ábra) rendeljünk településeket atlasz segítségével! Milyen követekeztetésre juthatunk?

6. ábra.
Kultúrtérkép jelentése itt = a kultúrához való hozzájutás lehetőségét, annak színvonalát mutató pontérték egy település fejlettsége alapján (pl. színházhoz, mozihoz, könyvtárhoz, oktatáshoz, művelődéshez, múzeumhoz való hozzájutás lehetősége, színvonala). A magasabb pontérték jobb lehetőségeket jelent

II. óra

Egy másik tanítási óra rendhagyóbb módon közelíthet. Karikatúrák segítségével a mai (rendszerváltás utáni) magyar társadalom (és persze politika, gazdaság) gondjait próbáljuk közösen megfejteni. 45 perc nem is olyan sok ám egy ilyen típusú beszélgetésre. A kérdezve gondolkodtatás itt is jó útnak tűnik – állításokat azonban most nem fogalmazunk meg –, a válaszok sokfélék lehetnek. Ennek az órának nehézsége lehet, hogy szükséges a korszakra vonatkozó némi általános ismeret, illetve valamilyen reflektív, kritikai látásmód meglétét feltételezi.
A karikatúra sokrétű, kiváló forrásanyag a tanítás során. „Természetét” jó, ha megismerjük, megismertetjük a diákokkal, az elemzéseknél ez nagy segítség lehet.
Legnagyobb erénye a karikatúrának, hogy igazmondásra törekszik. Segít fonák oldaláról feltárni a valóságot, gyakran annak árnyoldalait. Szellemességével, ötletességével, meggyőzőerejével és művészi, grafikai színvonalával közelíteni tud kevésbé fontosnak vélt vagy fel nem ismert jelenségekhez is. Az is nagy erénye, hogy röviden, igen tömören „beszél”. Gyorsan érthető vizuális jelekkel üzen, mert maga is gyorsan reagál a kor jelenségeire. Nem szépít, és akár a gúny eszközével is közölheti azt, amit más műfaj csak nehezen tehetne meg. A könnyed felszínesség ugyanúgy adott e műfaj számára, mint a komoly filozófiai, erkölcsi mélység, akár egyetemes érvényű üzenet. Ezt látszólag könnyedén éri ezt, szinte spontán vázlatnak tűnik a karikaturista rajza, ám a tudatosság, célzatosság, éleslátás fontos vonása a karikatúrának. Nagy Endre, a magyar kabaré meghatározó személyisége így fogalmazta meg egykor a rögtönzés nehézségét: „Kedves közönség, engedjék meg, hogy most valamit rögtönözzek. Persze, ha tudnák, hány álmatlan éjszakámba került nekem ez a rögtönzés!”
A karikatúrában rejlő lehetőségeket a politika is hamar felismerte. Már a dualizmus idején fontos szerepet játszott a közéletben. A Ludas Matyi című szatirikus hetilap a Kádár-korszak ismert és kedvelt lapjának számított. A karikatúra feszültségeket, egyéb nehézségeket oldó hatását tudatosan használták, és a társadalmi, politikai tudat alakításában is szerepet játszhatott. A rendszerváltás után a karikatúra azonban egyben a független véleményalkotás, a társadalom iránt érzett aggodalom vagy az építő kritika eszközévé is vált.
A mai fiatalok vizuális ingerekkel telített közegében a karikatúra jó lehetőség a „vizuális nevelésre”, az igényes, elgondolkodtató üzenetek megértésére, az elgondolkodtatásra. Kaján Tibor, az egyik legismertebb magyar karikaturista így fogalmazott: „Egyesek szememre vetették, hogy rajzaim nem eléggé közérthetőek. Ezt kötve hiszem. Inkább arról van szó, hogy nem lehet mindegyiküket azonnal, fáradság nélkül megérteni. De hát miért baj, ha az érdeklődő egy intellektuális terméket tíz másodperccel tovább tart a kezében? Én az ilyesmit inkább előnynek érzem. Igenis, fáradjon a néző, az olvasó szánjon rá némi gondolkodási időt, amíg a tetszetős ötlet mögé hatolva eljut a tartalom mélyebb rétegéig”.
Nos, ha ezt elérjük, már nem tanítottunk hiába…

1.ábra.  Átmenet – Kaján Tibor rajza

•    Kit, mit jelképezhet az emberi figura?
•    Mit jelenthet a szakadék és benne a csontok?
•    Mit jelenthet a „múlt” feliratú zsák, mit a „jelen” és a „jövő” feliratú léggömb?
•    Mi lehet általában a karikatúra mondanivalója? Van-e negatív vagy pozitív „kicsengése” a karikatúrának?

2. ábra. Hogyan tovább? – Kaján Tibor rajza

•    Milyennek látja a rajzoló a rendszerváltás utáni Magyarországot? Milyen problémára, problémákra utalhat a rajz? Indokoljuk véleményünket!
•    Ki lehet a fekvő alak? Konkrét személy, vagy szimbolizál valakit, valamit?
•    Miért közlekedési eszközként ábrázolta a karikaturista Magyarországot? Van ennek valamilyen üzenete?

3. ábra.  Megszólal a hangszer – Kaján Tibor rajza

•    Ki lehet, mit jelképezhet az ülő, rongyos alak? Állításunkat támasszuk alá érvekkel!
•    Mit tart a kezében? Mit gondolsz, miért? Milyen tevékenységet végez vele? Van-e ennek a tevékenységnek üzenete, kritikai jelentése?
•    Fogalmazzunk meg a politikára, gazdaságra és társadalomra vonatkozó észrevételeket, amelyeket sejtet a rajz!
•    Milyen kritikai üzenete lehet a rajznak?

4. ábra.  Kaján Tibor rajza

•    A rendszerváltás utáni Magyarország mely sajátosságaira utal a karikatúra? Említsünk egy gazdasági és egy társadalmi jellegzetességet!
•    Milyen a karikatúra hangvétele, stílusa? Mi lehet ennek az oka?
•    Milyennek ábrázolja a rajzoló a kirakat előtt álló (házas)párt? Miért?

5. ábra. Marabu karikatúrája

•    Milyen rendszerváltás utáni bel- és külpolitikai jelenségre, sajátosságra utal a karikatúra felső során látható felirat?
•    Milyen üzenettel egészül ki a fenti jelenség, ha a rajz alsó részét is értelmezzük?
•    Mi lehet a rajzoló véleménye?

6. ábra. Nyelvtudás – Kaján Tibor rajza

•    Milyen, a rendszerváltás utáni társadalommal, mentalitással kapcsolatos kritikai észrevételt tesz a karikaturista?
•    Kiket jelképezhetnek az ábrázolt figurák? Figyelj az öltözékre!
•    Milyen tágabb gondolat fogalmazható meg Európa és Magyarország viszonyát illetően a karikatúra alapján?

7. ábra. Az ezer szó országa – Kaján Tibor rajza

•    Már a cím is poén. Melyik országra és kifejezésre utal a karikatúra címe? Találjuk ki?
•    Ehhez képest miért ez a rajz címe: „Az ezer szó országa”. Mi itt a gúny, kritika tárgya?
•    Milyen más, mély társadalmi-politikai ellentétet vagy ellentéteket fogalmaz meg a karikaturista? Duna és a Tisza sajátos ábrázolása mit fejez ki?
•    Milyen, a jövőre vonatkozó üzenete lehet a rajznak?

A kérdések mellé (alá) nem írtam lehetséges megoldásokat. A megoldások ugyanis sokfélék lehetnek, ahogyan a kérdéseket is eltérő módon lehet megfogalmazni. Közös munkával, erőfeszítéssel, akár kis utánajárással izgalmas viták, beszélgetések kerekedhetnek a fenti karikatúrák értelmezése körül.
Klasszikus óravázlat készítése ez esetben nem lenne helyénvaló. Nekünk, diákokkal foglalkozó szakembereknek kell eldöntenünk, hogy az a közösség, ahol tanítunk, mit és mennyit bír el (témában és időben) – diagramokból, táblázatokból, adatsorokból vagy akár karikatúrákból. Javasolhatom azonban, hogy inkább kevesebbet markoljunk, ám amiről beszélünk, az legyen világos, kellően előkészített, körüljárt, meg- és kibeszélt, hogy az ismeret letisztult, az élmény tartós lehessen…

F. Tóth Zoltán (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest)