Július 22-én mutatta be a Történelmi Animációs Egyesület a nándorfehérvári diadalról készült közel félórás animációs filmet. A győztes csatát részletesen bemutató alkotás, a korábbi művekhez hasonlóan, ingyenesen elérhető lesz a legnagyobb videomegosztó oldalon. Az ehhez hasonló animációknak helyük lenne a történelemórákon is.

– Gyakorló történelemtanárként láttam, mennyire hiányoznak a hiteles történelmi filmek, adaptációk, melyeket a gyerekeknek ajánlhatnánk. Csak régi mozik vannak, ezek pedig nem hozzák lázba a szuperprodukciókon felnövő fiatalokat – mondta Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület vezetője. Ezért vágtak bele a magyar történelem nagy ütközeteit bemutató animációk elkészítésébe, az első alkotásuk a mohácsi csatát dolgozta fel.

– Tudtuk, hogy van egy játék, amelynek motorjával remek csatarekonstrukciókat lehet készíteni. Kezdetben azonban csak az egyetemi órák keretében foglalkoztunk ezzel a hallgatókkal – emlékezett vissza Baltavári Tamás. Amikor az első, a pun háborúk csatáit feldolgozó animációk elkészültek, akkor látta a csapat, mennyire jó szemléltető eszköznek számítanak ezek a filmek.

– A mohácsi csata feldolgozásának négy éve vágtunk neki, és három éve mutattuk be a filmet – mondta Baltavári Tamás. A történész szerint ez az egyéves munka arról szólt, hogy megismerjék a szoftvert, illetve elsajátítsák az alapvető filmes fogásokat, például a vágást vagy a dramaturgiát.

Az elmúlt években aztán elkészítették az isaszegi, a muhi és a piski csata rekonstrukcióját.

Kétségtelen, hogy ezek a filmek közelebb hozhatják a történelem nagy eseményeit a gyerekekhez, többségüknek azonban még jó pár évig be kell majd érnie a hagyományos oktatási módszerekkel.

A történelemtanárként is dolgozó Baltavári Tamás tapasztalatai szerint ugyanis jelenleg a tantermek 95 százalékában nincs olyan eszköz, amelyen le tudnák vetíteni az animációkat egy tanórán, így csak például szakkörök keretében van erre lehetőség, vagy azt tudja javasolni a fiataloknak, nézzék meg otthon a tananyaghoz éppen kapcsolódó filmet.

– Az egyik nehézséget valóban a technika jelenti: kérdéses, van-e az adott teremben kivetítő, számítógép. Az is felmerül, hogy elérhető-e a teremben internet, és megfelelő-e a sávszélesség, hogy ne akadozzon a film – mondta Miklósi László. Pedig a Történelemtanárok Egyletének (TTE) vezetője szerint ezek a filmek jó eszközei lehetnének az élményszerű történelemoktatásnak.

A technikai akadályok mellett azonban még egy nehézséggel szembe kell nézniük azoknak a történelemtanároknak, akik egy-egy tanóra keretében szeretnék levetíteni ezeket az animációkat. Ez pedig, ahogy Miklósi László fogalmaz, az időcsapda. A TTE vezetője szerint ugyanis a túlzsúfolt tanmenet miatt erre nehéz időt szakítani, illetve csak más kárára lehetne megoldani.

Persze nem elég, ha a pedagógusok lelkesek. Tudniuk kell, hogyan építhetik be a tanórákba ezeket az elemeket. A történelemtanárok ugyan ismerik és át tudják adni a tanítványaiknak a filmekhez kapcsolódó történelmi összefüggéseket, de a gyerekek által napi szinten használt technikai eszközökben való gondolkodást, azok célszerű tanórai alkalmazását is meg kell tanulniuk.

Rekonstrukció

Így készül a csata rekonstrukciója

• Az alkotók a Medieval II: Total War nevű stratégiai számítógépes játék programját használják.

• A csaták terepét, a domborzatot, a várakat, a katonák fegyvereit és ruházatát a szakemberek a fenti programban készítik el, illetve rekonstruálják.

• Ezt követően elkezdenek játszani a megnövelt terepasztalon, az egységeket a csata menetének megfelelően irányítják. Játékukat rögzítik, és ezt a felvételt vágják meg.

• A csatajelenetek özötti átkötő részeket – például a hadvezérek tanácskozásait – külön animálják, így ezekkel végül egy filmszerű rekonstrukció áll össze.

Forrás: Metropol