A MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely a közelmúltban azt vizsgálta, hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére.
A Történelemtanárok Egylete a javaslat egyik támogatója.

A cigányság reprezentációja a Nemzeti alaptanterv (NAT) hivatalos tankönyvjegyzékben meghatározott tankönyveiben, különös tekintettel a történelem, társadalomismeret és etika könyvekre

Szempontok, javaslatok

A MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely a közelmúltban azt vizsgálta, hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére.

Kutatásunk a 2002-es Terestyéni-féle vizsgálathoz képest számadataiban javuló tendenciát mutat, a szövegrészek tartalmi szempontból pontosodtak és mennyiségük is növekedett. A kutatásról készült összefoglalónkból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett három napos, részvételen alapuló eseményünk (MONITOR live 2, Kesztyűgyár, június 4-6.) során azonban egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság; szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa határozza meg. Vizsgálatunk a 2013/14-es Nemzeti alaptanterv tankönyvjegyzéke által megszabott oktatási anyagot helyezte a fókuszába, de emellett igyekeztünk a 2014/15-ös tanév tankönyveit is figyelembe venni. A tankönyvkiadás államosítása, a kötelezően választható tankönyvek számának drasztikus csökkentése azt eredményezi, hogy a következő tanévben a magyarországi cigányság történetéről még az eddiginél is kevesebb információhoz jut a diákság, ugyanis többségében azok a könyvek maradnak az oktatásban, amelyek mind a tartalom, mind a terjedelem tekintetében problematikusak. A javuló tendencia ezzel megrekedt. Azt, hogy a helyzet tovább romlik-e, az új kísérleti tankönyvek fogják megmutatni.

A júniusi esemény elsősorban pozitív üzeneteket igyekezett megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék meg.

Javaslataink:

1. Szakmai korrektség, amely magában foglalja azt is, hogy a leegyszerűsített, sematikus leírásokkal szemben a tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai árnyaltabb, differenciáltabb szemlélettel, a tények pontosabb közvetítésével íródjanak. Általánosítások helyett konkrét, a legújabb kutatási eredményeken alapuló ismeretek közlésével támasszák alá az állításokat.

2. „Tematikus gettó” helyett a roma tematikájú részek integrált megjelenítése.

3. A romákat ne homogén csoportnak tekintsék; azaz homogenizálás helyett jelenítsék meg a valós társadalomszerkezetet, az árnyalatokat, illetve azt, hogy egy adott társadalmi pozíció nem csak egy nemzetiségre/etnikumra vonatkozik; és hogy egy nemzetiségben többféle társadalmi pozíció létezik.

4. Világosan körvonalazódjon a többség szerepe és felelőssége a többség-kisebbség viszony alakulásában.

5. A megközelítés legyen több szempontú; a tankönyv jelenítsen meg különböző nézőpontokat, késztessen nézőpont-váltásra, kritikus látásmódra, vitára és empátia gyakorlására; érvényesítse a kisebbségi nézőpontot is.

6. A cigányság a tankönyvekben ne csak mint „probléma” jelenjen meg; mutassák be a cigány kultúra értékeit is mint a nemzeti kultúránkat és a mindennapi életünket évszázadok óta gazdagító elemeit.

7. A tankönyvek közvetítsenek pozitív példákat és történeteket a cigánysággal kapcsolatban, valamint kapjon hangsúlyt a hazai cigányság nemzethez tartozása, kettős identitása és öntudata.

8. A könyv erkölcsi-pedagógiai szándéka legyen egyértelmű és határozott; a tankönyvíró értékszemléletében tükröződjön a kultúrák sokféleségének nem pusztán problémaként, hanem értékként való tételezése és az emberi méltóság – mindenkit egyenlő mértékben megillető – feltétel nélküli tisztelete.

9. A tankönyvíró értékítélete ne csak direkt „kinyilatkoztatásokban” fogalmazódjon meg: a könyv szövegei, feladatai, képanyaga adjanak lehetőséget arra, hogy a diákok maguk vonjanak le következtetéseket. A „rejtett tanterv” megvalósulásának hatékony eszközei a könyvek illusztrációs anyaga/táblázatai/grafikonjai stb. által közvetített tartalmak, melyekkel szembesülve a tanulók saját maguk alakíthatják ki (a korábbi esetleg előítéletes véleményüktől eltérő) értékrendjüket. Fontosnak tartjuk a könyvek módszertani eszköztárának kibővítését vizuális és zenei segédanyagokkal, „naprakészen” frissülő internetes anyagokkal.

10. Módszertanilag a könyvek a „cselekedtető tankönyvek” irányába mozduljanak (természetesen korosztályonként és tantárgyanként változó mértékű lehet a közlő és a munkáltató részek aránya).

Budapest, 2014. július 03.

MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely

(Balázs Anna, Horváth Balázs, Kékesi Zoltán, Menesi Luca, Varga Krisztina)

A javaslat támogatói:

Artemisszió Alapítvány

Autonómia Alapítvány

Cigányságkutató Intézet – Romano Instituto Alapítvány

European Roma Cultural Foundation (ERCF)

Hálózat a Tanszabadságért

Hívatlanul Hálózat

Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Magyar Kulturális Antropológiai Társaság

Magyar Pedagógiai Társaság

Romakép Műhely

Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Történelemtanárok Egylete

Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány