Mi történt az oktatásban

Lemondások, bírálatok, petíciók jelzik, hogy a pedagógustársadalom egy része forrong az ágazatot érintő átalakítások miatt – írja az ATV.hu. Két évvel nyugdíjazása és igazgatói megbízásának lejárta előtt lemondott és Franciaországba megy tanítani Somogyi László, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója. Somogyi a Vasárnapi Híreknek azt mondta: távozása fő oka az iskolai autonómia megcsonkítása.Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium nyugdíjazott igazgatónője szerint az ország legnívósabb iskoláját fojtogatja a rendszer.

Hámorival a Magyar Nemzet közölt interjút: a „Fazekast” tizenöt éven át vezető szakember a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK) bírálta:”Amikor például a nyugdíjkorhatárt elérő kollégák továbbfoglalkoztatását kérelmeztük, volt, hogy a nyáron beadott kérvényekre a következő év áprilisában jött válasz”, – mondta Hámori az interjúban. A másik fő probléma meglátása szerint a működtetés és a fenntartás kettőssége, „ami miatt folyamatos a labdázás, hogy kinek mit kell fizetni”. Hámori szerint semmilyen gazdasági önállóságuk nincsen, „az utolsó krétáig mindenért könyörögni kell”.Az előző tanévben még egy szakközépiskolában tanító Szegő Editnél a Pedagógus Kar Etikai Kódexének tervezete jelentette az utolsó cseppet a pohárban: beadta a felmondását, otthagyta középiskolai tanári állását. Húsz évig tanított, jelenleg munkanélküli.

Tervei szerint Stuttgartban folytatja a tanítást. „De ha először egy tyúkpucoldában kell dolgoznom, azt is elvállalom” – mondta a pedagógus a Heteknek. Szegő Edit távozásához összességében a közoktatás átalakítása vezetett, így a köznevelési törvény és annak rendelkezései, a KLIK létrehozása, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar felállítása és az Etikai Kódex tervezete. Az NPK (Nemzeti Pedagógus Kar) 2014 nyarán alakult meg: minden állami iskolában tanító pedagógus kötelezően a tagja lett, akár akarta, akár nem. A tiltakozó pedagógusok azzal érvelnek, hogy eddig is volt érdekképviseletük, semmi szükség egy felülről szervezett álképviseletre. Sokaknál (például a Történelemtanárok Egyleténél) kiverte a biztosítékot az is, hogy a pedagóguskarban a meglevőket negligáló szakmai csoportok fognak működni: többek szerint egyenesen Mussolini korporációs rendszerének újjáélesztése történik, már ami a hivatásrendeket illeti.Az NPK etikai kódexének kiszivárogtatott tervezete újabb vihart kavart.

A kódex alapján a pedagógus mindaddig nem fogalmazhat meg kritikát sem az iskola fenntartójával sem a kormánnyal szemben a diákok és a szülők előtt, amíg a vitatott kérdésben nem derül ki, hogy valóban hibás a KLIK vagy a kormány elképzelése. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) petícióval tiltakozott az Etikai Kódex ellen, amely többek között a tanárok magánéletével és megjelenésével kapcsolatban is tartalmaz irányelveket, sőt, a pedagógusoktól a kiégés elleni küzdelmet és az Alaptörvényhez való hűséget is elvárná. A PDSZ kategorikusan elutasítja a Nemzeti Pedagógus Kar „kormány által kierőszakolt létrehozásának ötletét” is, álláspontjuk szerint sem a Pedagógus Kar, sem az Etikai Kódex nem tudja maga mögött a pedagógustársadalom többségének támogatását. Hasonlóan látja a kérdést, de még durvábban fogalmaz a Történelemtanárok Egylete (TTE): „Erkölcsileg illegitimnek tekintjük a kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű hivatásrend (ezáltal egyes elemeiben az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal szellemi rokonságot mutató) Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, működését.

Az erkölcsileg illegitim szervezet értelemszerűen nem alkothat erkölcsileg legitim etikai kódexet.” A TTE visszautasítja, hogy az erőteljesen centralizált, tekintélyelvű oktatási rendszer a pedagógusoktól elvárt erkölcsi értékrendet is központilag kívánja meghatározni.