A nemzeti széthúzás toposzait és a társadalmi megosztottság valós történelmi gyökereit elemzi a Történelemtanárok Egylete (TTE) októberi országos konferenciája. A tudományos fórum a tervek szerint a rögzült kulturális önvád megerősítése helyett kritikai társadalomtudományi kontextusba helyezi a magyar történelem konfliktusait, tudományos iránymutatást adva a jövő oktatáspolitikájának.

Összefoglaló

• A Történelemtanárok Egylete harminchatodik országos konferenciája a magyar történelemben megjelenő széthúzás és polarizáció okait elemzi.
• A kerekasztal-beszélgetések a kora újkori vallási konfliktusoktól kezdve a huszadik századi hideg polgárháborús narratívákig tekintik át a folyamatokat.
• A rendezvény kiemelten foglalkozik a történelemtanítás módszertani megújításával és a politikai konfliktusok árnyaltabb oktatási bemutatásával.

A magyar emlékezetpolitikában évszázadok óta meghatározó motívum a turáni átokként ismert belső meghasonlottság, amely a közgondolkodásban gyakran a nemzeti kudarcok magyarázatául szolgál. A program első egysége ezeket a kora újkortól a modern korig húzódó konfliktusmintázatokat vizsgálja, különös tekintettel az 1526-os mohácsi vészt követő országos szakadásra, a rendi dualizmusra és a felekezeti törésvonalakra.

„A haza nem lehet ellenzékben?” A magyar társadalmi megosztottság mítosza és valósága – Történelemtanárok Egylete

Varga Szabolcs és Czinege Szilvia kutatók részvételével a szakemberek arra keresik a választ, hogy a folyamatos belső küzdelmek képe mennyiben felel meg a valóságnak, vagy milyen mértékben tekinthető a modern történetírás utólagos, ideológiai célzatú narratívájának.

A huszadik és huszonegyedik század politikai polarizációja e történeti előzményekhez kapcsolódik, de új elemekkel is kiegészült. A második szekció a jelenkori, gyakran hideg polgárháborúként leírt állapot hátterét elemzi, elválasztva a hosszú távú társadalmi folyamatokat a modern identitáspolitikai konstrukcióktól. Stefano Bottoni és Hatos Pál történészek pedagógusokkal közösen vitatják meg, hogy a huszadik századi történelmi traumák miként határozzák meg a mai magyar közéletet és a társadalmi önértelmezést.

A történelmi megosztottság kérdése a felnövekvő generációk gondolkodásmódjának formálásában is kulcsszerepet játszik. A záró beszélgetés az önálló oktatási minisztérium felállása nyomán várható változásokra reflektálva a történelemtanítás feladatait veszi számba.

Forrás