Ismert témákat, barátságos, jól megoldható feladatokat kaptak a diákok a szerdai történelem érettségin – így nyilatkoztak az MTI által megkérdezett szaktanárok a középszintű írásbeli dolgozatról. – Erdei Erika, a budapesti Közgazdasági Politechnikum történelemtanára a Történelemtanárok Egylete tagjaként nyilatkozott.

Mercs István, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium magyar-történelem szakos tanára, kutatótanár az MTI-nek elmondta: a feladatsorban voltak könnyebben megválaszolható kérdések, ilyen például az ókori görög-római építészetre vonatkozó kérdéssor, alapvetően azonban nem volt megoldhatatlan egy feladat sem. Egy-egy részkérdésénél előfordult, hogy a feladatsor összeállítói egy konkrét megoldást várnak, de akár több érvényes felelet adható, ilyen például a dualizmuskori etnikai viszonyokhoz kapcsolódó kérdés.

Elmondása szerint

a több megoldást felkínáló kiválasztásos feladatok gondolkodtatóak, de megoldhatóak voltak. A szöveges források mellett jelentős számú képi forrás is szerepelt a feladatsorban, a karikatúrákhoz kapcsolódó feladatok változatosabbá tették a feladatsort, a rövid, könnyen áttekinthető táblázatos feladatok a mai kor elvárásához igazodtak

– összegzett.

A szaktanár hangsúlyozta, az esszék alapvetően jól megoldhatók voltak: a céhek jellemzőit a diákok már általános iskolában jól megtanulták, az ehhez választható a Rákosi-korszakkal kapcsolatos hosszú esszében az elnyomás és a terror eszközeit, működését és ideológiai hátterét kellett ismertetni. A másik választható esszépár hosszú esszéjében I. Károly esetében hatalmának megszilárdításáról és reformjairól kellett írni, a rövid, hitleri Németország terjeszkedésre rákérdező esszében pedig az 1938-as év bemutatása, az Anschluss volt a lényeges.

A diákok a teszttel kapcsolatban kicsit szkeptikusak, az esszével viszont alapvetően elégedettek voltak, és ők is úgy érezték, hogy mind a két választási lehetőségben volt olyan rész, amely kifejezetten testhezálló volt nekik – mondta Mercs István.

A tematikát és a követelményeket tekintve is az előírásoknak megfelelőnek, kifejezetten vizsgázóbarátnak nevezte az idei középszintű történelem érettségi vizsga írásbeli feladatsorát Hegedűs Beáta történelemtanár, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.

A pedagógus úgy vélte, előnyös volt a diákoknak, hogy a rövid választ igénylő részben nem szerepeltek úgynevezett nyíltvégű feladatok, ahol saját szavaikkal kellett volna megfogalmazniuk a választ. Emellett több feladat megoldásához nagy segítséget nyújthatott az atlasz használata, és az esszék témái olyanok voltak, amelyekkel sokat foglalkoznak.

Hegedűs Beáta értékelése szerint nehézséget jelenthetett ugyanakkor egy-egy fogalom konkrét megnevezése, ha a fogalmakra a diák nem fordított elegendő figyelmet a felkészülésében, valamint „oda kellett figyelni” a karikatúrák, mint források és a szövegek értelmezésénél is.

A feladatsor összeállítói a rendelkezésre álló időhöz jól határozták meg feladatmennyiséget – jegyezte meg a pedagógus, hozzátéve, nem tapasztalta, hogy túl hamar jöttek volna ki a vizsgázók.

A történelemtanár szólt arról, hogy az érettségizők dicsérték az esszék témáit.

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános iskolája történelem vezető tanára szerint az idei történelmi írásbeli érettségi feladatok a lexikális tudás mérése mellett alkalmasak voltak a gondolkodás különböző metódusait, az azonosság és különbözőség, az összehasonlítás, a forrásfeltárás és a forráskritika területeit is feltárni.

Kálnai Zsolt azt mondta,

a középszintű feladatok formai és tartalmi szempontból korrektek, szabályosak voltak, és alkalmasak a lexikális emlékezet és a magasabb szintű analitikus tudás mérésére. Tulajdonképpen olyan tudást és készséget mértek, amivel a tanuló el tud igazodni, működni egy modern világban, ezekre készítették fel az elmúlt években a diákokat – tette hozzá a történelemtanár megjegyezve, hogy a megkérdezett tanulók is úgy nyilatkoztak: „jól sikerült az írásbeli, nem nehezek, megoldhatóak voltak a feladatok”.

A debreceni Kossuth gyakorlóban 163 végzős diák érettségizett történelemből, a tanulók csaknem fele az emelt szintű írásbelit választotta – tudta meg az MTI. Kálnai Zsolt azt is kiemelte, hogy a feladatokban számos más forrás, kép, adatsor, ábra volt, ami egy kompetencia alapú mérés szempontjából volt fontos elvárás. A szaktanár „nagyon izgalmasnak” nevezte az esszétémákat is, amelyekhez kiváló forrásokat jelöltek meg a tanulóknak.

Erdei Erika, a budapesti Közgazdasági Politechnikum történelemtanára szerint a középszintű dolgozat barátságos és jól megoldható volt. A rövid feladatokat tartalmazó első részben változatos kérdések és témák szerepeltek, többségükhöz hasznos segítséget nyújtottak a források – mondta, hozzátéve: az egyik feladatban művészeti korszakot kellett felismerni építészeti alkotások ábrái alapján, egy másikban vaktérkép, illetve a saját történelem atlasz segíthette a diákokat a magyar honfoglalás eseményeinek felidézésében.

„A dualizmus korszakára vonatkozó kérdésnél a nemzetiségi arányok változásáról kellett számot adni, a Kádár-korszak kultúrpolitikájára vonatkozó részben Aczél György két írását kellett besorolni a megadott kategóriák valamelyikébe. Volt olyan feladat is, ahol a vizsgázók állításokat párosítottak képekkel, például az energiaellátással vagy a nehézipar erőszakos fejlesztésével kapcsolatosan” – sorolta a témákat, jelezve: a dolgozatban szóba került még a középkori egyház szerepe, a reformáció és a magyar holokauszt is.

Erdei Erika az idei esszéfeladatokat „ajándéknak” nevezte. „A rövid esszé témájául a céheket vagy Németország 1938-as terjeszkedését választhatták a vizsgázók, mindkettő ismert, tanult téma, utóbbihoz ráadásul a vizsgán használható atlaszban van is egy térképszelvény, ami kifejezetten erről szól” – fogalmazott.

A hosszú kifejtős feladatokról közölte: Károly Róbert gazdaságpolitikája és a Rákosi-korszak ugyancsak népszerű témák.