„A lengyelek az éjjel betörtek német földre” – Segíts az időutazónak!
2025. március 5. szerda, 17:56
Hogyan mutassuk be a laterális olvasás gyakorlatát egy történelemórán? Például így! – Egy rendhagyó történelemóra a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás iskolai fejlesztésében utazó Idea Alapítvány jóvoltából.
Január elején kaptunk egy felkérést az Idea Alapítványnál, hogy készítsünk egy workshopot történelemtanárok számára a dezinformáció felismerésének tanításához. Kollégáimmal úgy döntöttünk, hogy nem csupán egy egyszeri fejtágítót szervezünk tanárok részére, hanem – ugyanúgy, ahogy más képzéseinknél – fejlesztünk hozzá egy diákoknak szóló óratervet is – megkönnyítve ezzel a workshopon szerzett ismeretek továbbadását az iskolában.
Egy időutazó látogatása
Ezzel az elgondolással készítettem elő azt a 14-18 éves diákoknak szóló óratervet, amely – egy időutazásos történetbe keretezve – megismerteti a diákokkal az információk ellenőrzését segítő laterális olvasás gyakorlatát. Az óra középpontjában egy második világháború elejéről érkező időutazó áll.
Képzeljétek el, hogy egy nap egy hosszú ballonkabátot, szembe húzott kalapot viselő férfi vár titeket a lakásotok előtt, kezében egy újságot lobogtatva. A férfi elmeséli, hogy 1939. szeptember 2-ából érkezett, egy maga készítette időgép segítségével, és azt szeretné megtudni: igaz-e, amit az újságban olvasott – vagyis hogy Lengyelország tényleg megtámadta-e Németországot. Elmondása szerint 1939-ben Magyarországon minden lapra szigorú cenzúrát vezettek be, így nagyon nehéz a világ valós helyzetéről tájékozódni. Ezért a diákok segítségét kéri annak kiderítéséhez, mi az igazság az állítólagos lengyel támadásrólvázolja az óra kereteit a tanár.
A szóban forgó újság, amit az időutazó lobogtat, Az Est 1939. szeptember 2-ai lapszáma. A diákok az órán ennek a lapnak, majd a címlap állításainak járnak utána digitális eszközeik és a laterális olvasás gyakorlatának segítségével.
Erről az újságról van szó
Ahogy a Detekto nevű online tananyagunk 9. fejezetének videójából vagy ebből a cikkből is kiderül: a laterális olvasás abban segít, hogy felmérjük, megbízható-e, valós-e egy információ.
A laterális szó jelentése oldalirányú, és ez a jelző arra utal, hogy valaki úgy jár utána egy információnak az interneten, hogy az internetes böngészőben egymás mellett újabb és újabb lapokat nyit meg, majd azokon különféle kereséseket végez.
A laterális olvasásnak két fő módja van. Az elsőben a KÖZLŐT vizsgáljuk meg, és azt próbáljuk kideríteni, mennyire megbízható a közlő, esetleg elfogult-e, stb. A laterális olvasás másik módja a TARTALOM-ra vonatkozik: azt nézzük meg, hogy az adott eseményről, történésről mit mondanak/írnak más, megbízható források mutatja be röviden a tanár röviden a módszert.
A diákok az óra első felében Az Est bulvárlap és más magyar lapok 1939 szeptemberi helyzetének járnak utána 3-4 fős csoportokban, különféle Google-kereséseket elvégezve, valamint korabeli MTI-közleményt elemezve.
Az óra második felében pedig annak az állításnak járnak utána, mit tud az utókor az állítólagos 1939-es lengyel provokációról. Ehhez egyes csoportok Google-kereséseket végeznek, más csoportok mesterséges intelligenciát használó csetprogramot használhatnak, megint mások egy történelemtankönyv ezzel foglalkozó lapjának másolatát vagy épp egy Wikipédia-bejegyzést kapnak elemzésre.
A tanár meghallgatja az egyes csoportok vizsgálatainak eredményét, majd összegzi azokat, rámutatva a feladatokhoz használt egyes online források előnyeire, korlátaira, veszélyeire. Az óra végén pedig a diákok a két szempont alapján választ adnak az időutazó kérdésére.
Képbehelyező-felkészítő workshop
A Történelemtanárok Egylete segítségével toborzott történelemtanárok számára az Idea képzői – Nagy Krisztina programvezető és Opauszki Norbert történelemtanár – tartottak egy workshopot a tananyagterv bemutatására és a vonatkozó ismeretek átadására.
Ezen szó esett többek között …
a laterális olvasás gyakorlatáról,
az egyes online források – Wikipédia, MI-csetprogramok, cikkek – történelmi témák ellenőrzéséhez való használhatóságáról,
valamint a mesterséges intelligencián alapuló csetprogramok működéséről és a technológia megbízhatóságát befolyásoló MI-hallucináció jelenségéről.