A cikkben Mihai Manea, a Történelemtanárok Egyesületének elnöke is kifejti a véleményét

A történelem szakos professzorok szerint fennáll annak a veszélye, hogy a tanulók funkcionális analfabétákká váljanak a történelmi gondolkodás szempontjából, hiszen a javaslat 9. és 10. osztályban heti egy történelemórát ír elő, 11. és 12. osztályban pedig egyet sem tenne kötelezővé.

Megszólalt Mihai Manea, a Történelemtanárok Egyesületének Elnöke is, aki az Edupedu.ro-n közzétett jegyzetében azt írja, hogy „érdekes” javaslat a szakirányú tanterv és a tanulók által az iskola kínálatából választható tanterv fogalmának bevezetése, de ezek szerinte nem helyettesíthetnek bizonyos önálló tantárgyakat.

Manea arra hívja fel a figyelmet, hogy tervezet szerint a történelem tantárgyra előírt órák száma a reál és humán líceumi osztályok első két évében heti 1-2, a technikai és technológiai szakok esetében pedig 11. és 12. osztályban teljesen eltűnik a kötelezők közül. Cserébe maradnak a holokauszt története és a kommunizmus története nevű tantárgyak, amelyeket „általánosabb történelmi kontextusba” helyezve tanítanának. Manea szerint azonban az „általánosabb kontextus” nem elég arra, hogy a tanulók megismerjék az ország történelmét. „Hogyan lesz lehetséges két tanév alatt átvenni az emberi civilizáció legfontosabb mérföldköveit? Hogyan fognak ezzel megbirkózni a tanárok?” – kérdezi.

Daniel David tanügyminiszter szombat este a blogján reagált arra a vádra, hogy a közvitára bocsátott líceumi kerettanterv-javaslat hátrányosan kezelné Románia történelmét. A tárcavezető szerint a történelem más klasszikus tudományokhoz képest is megfelelően képviselve van a kötelező közös tantervben, emellett pedig szaktól függően, illetve a tanulók és az iskola választásától függően növelni lehet az óraszámát.

Kiemelte, hogy a javaslat szerint már 9. vagy 10. osztálytól el kellene kezdeni a nemzeti történelemmel foglalkozni, mert „így minden diákot elérünk, függetlenül a szakiránytól (elméleti/vokacionális/technológiai), míg a 12. osztályban a nem humán szakosok már nem fordítanak időt a nemzeti történelemre, hanem inkább a speciális érettségi tárgyakra összpontosítanak”.

„Jobban meg kell bíznunk az iskoláinkban, tanárainkban és gyermekeinkben (és szüleikben), meg kell adnunk nekik a választás szabadságát, természetesen a minisztérium által előírt általános minőségbiztosítási szabályok szerint, hogy egyetlen miniszter nyomjon le a gyermekek és az iskolák torkán bármilyen tantárgyat, néha indokolatlanul magas óraszámban” – fogalmazott Daniel David.

A tanügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a líceum kerettanterv-javaslatok öt hétig közvitán vannak és több városban szerveznek vitát is a témában. Hozzátette, hogy ha ezek után nem sikerül egy olyan változattal előállni, amelyet széles körben támogat a tanügyi közeg és a társadalom, akkor elölről kezdik a teljes folyamatot.

Forrás