Vészjelzés – avagy a Történelemtanárok Egylete 12 pontos állásfoglalása a köznevelési törvény módosításáról és a kapcsolódó jogszabályokról 2023. március idusán.
(A szövegben található kék ikonokra kattintva segítheti a TTE működését.)

1. Előzetes megjegyzések

a) Állásfoglalásunkat a TTE (rendszerváltáskor történt) alapítása óta először nem küldjük el a közoktatásért felelős minisztériumnak. A látszatát is el akarjuk kerülni, hogy a kormányzat vállalhatatlan oktatáspolitikáját és álegyeztetéses gyakorlatát a hozzájuk eljuttatott véleményezésünkkel legitimáljuk.

b) Nem törekedhetünk arra, hogy a jogszabályváltozások valamennyi lényeges kérdésére kitérjünk. Az alábbi, különösen fontos kérdésekből jól látható a változtatás iránya és elfogadhatatlansága. Amennyiben a tervezetben leírtak megvalósulnak, a magyarországi közoktatás minden eddiginél mélyebbre süllyedhet. Hazánk tartósan lemondhat a felemelkedés esélyéről.

2. Formális egyeztetés

Elfogadhatatlan, hogy a meghatározó változtatásokat tartalmazó jogszabálytervezeteket – a kormányzat eddigi gyakorlatának megfelelően csak közzétették a kormány honlapján – nem küldték ki az érintetteknek, így a szakmai szervezeteknek sem. Az is tarthatatlan, hogy közölték, nem válaszolnak célzottan valamennyi szervezetnek az általuk készített véleményre. A kormány honlapján megadott 8 nap nem elegendő az érdemi véleményezésre. Ez a véleménykérés tehát csupán formális, nem valódi szakmai egyeztetés.

3. A pedagógushiány valós problémájának elfedése/tompítása

A változtatások nem ennek a régóta ismert problémának az érdemi megoldására törekednek (azonnali béremelés, a túlórák kifizetése, a munkakörülmények javítása, a tanári szabadság növelése stb.), hanem olyan tüneti kezelést jelentenek, amely a jelenleg még a közoktatásban dolgozó szakemberek munkafeltételeit tovább rontják.

Az óraadók arányának növelése, az utazótanár kategóriájának széleskörű bevezetése nehezítheti a szakmai munkát, ronthatja annak minőségét, feltételeit, tovább növelheti a tanárok feladatai közötti különbségeket. (Köznev.tv.  4.§ (20) 22. §)

Gyengítheti a szakmai munka minőségét, ha a még tanulmányaikat folytató pedagógushallgatókat teljeskörű, önálló pedagógiai munkára alkalmazzák. (Státusztörvény 128.§ (5))

Ugyanígy minőségromlást eredményezhet, ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy – adott feltételek esetén – foglalkozásokat tarthat. Amennyiben pedagógusvégzettségű NOKS-os munkakörbe sorolt kollégának mégis pedagógusi feladatot adnának, elvárható az annak megfelelő munkabér megfizetése (Köznev.tv. 61.§ (3).

4. A tanárok további kizsigerelése és nyílt megfélemlítése

Alapvető emberi jogokat sérthet, hogy a véleménynyilvánítás és az elvárt viselkedés megsértése állásvesztéssel járhat. (Státusztörvény 8. § (3))

Elfogadhatatlan, hogy a jelenleg is -finoman szólva – alulfizetett tanárok terheit tovább növelik.

Megfélemlítő, büntető reagálásnak minősíthető, hogy amennyiben az intézményben a tanítás polgári engedetlenség/sztrájk miatt nem folytatható, akkor a diákok és a munkát vállaló pedagógusok számára „eltérő feladatellátási helyet” jelölhetnek ki, vagyis átvezényelhetők egy másik intézménybe, illetve a tanév meghosszabbítható július 15-ig, miközben a törvényben rögzített maximumnál jobban is megnövelhetőek az osztálylétszámok, a tanárok napi munkaideje 8 óra helyett napi 12 óra, heti munkaideje 40 helyett 48 óra lehet. Sőt, az iskola, kollégium, átszervezhető, megszüntethető, fenntartói joga átadható, feladatai megváltoztathatóak, a maximális és átlag osztály- és csoportlétszámot fel lehet emelni, a tantárgyfelosztás és órarend tanév közben változtatható. (Köznev.tv. 84/A.§ (1), Státusztörvény 78.§ (1))

A tanév esetleges meghosszabbítása, miközben semmibe veszi a szakmai szempontokat, minőségromlással járhat, hiszen nem veszi figyelembe sem a diákok kifáradását, sem a pedagógusok leterheltségét, valamint az időjárási viszonyokat, és az iskolaépületek adottságait sem. (Köznev.tv. 4.§ 31. és 30.§ (3)) Kizárólag azon oktatásban dolgozók félelemben tartásra lehet alkalmas, akiket minden erővel a pályán kéne tartani.

A tanárhiány kezelését végképp nem segíti a törvényjavaslat azon szándéka, hogy a polgári engedetlenkedő kollégákat rendkívüli felmentéssel fenyegeti a tanév végéig. (Státusztörvény 53.§)

5. A központosítás további erősítése, újabb pedagógusjogok elvonása

Elfogadhatatlan, hogy az iskola meghatározó szakmai dokumentumainak készítése, jóváhagyása az eddiginél is felsőbb hierarchikus szintekre kerül, egyre távolabb a gyakorlati munkától. A tervezet tovább korlátozza a helyi döntéseket, immár minden lényeges intézményt érintő kérdést a tankerület hagy jóvá (Köznev.tv. 26.§ (1) 69.§ (1); Státusztörvény 75.§ (2)k)).
A nevelőtestület már NEM dönt a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, csupán véleményezi azokat.

Munkatervet immár nem az iskola készíti, hanem az igazgató. (Köznev.tv. 27.§ (3 és 3a))

A tényleges döntés pl.: pedagógiai program esetében nem az igazgatóé, azt a tankerület hagyja jóvá (Köznev.tv. 83. § (2) g))

Számos szakmai döntés a tankerülethez kerül. Jellemző, hogy a teljesítményértékelésnél az igazgató csupán javasolhat, a döntés a fenntartónál, illetve az oktatási központ vezetőjénél van. (Státusztörvény 18.§ (5-6))

Az ellenőrzési jog is – egyes esetekben – feljebb, az igazgatótól a fenntartóhoz kerül.

6. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer

A teljesítményértékelés koncepcióját iskolatípusonként kapták meg a pedagógusok, formailag nem része a most értékelendő jogszabálycsomagnak, azonban azokkal szerves egységet alkot.

A tervezett eljárás alkalmatlan a szakmai munka minőségének megállapítására, annak erősítésére.  Ez az eljárás a pedagógusok kiszolgáltatottságát tovább növeli.  Az alábbi konkrét példák az általános iskolában dolgozó pedagógusoknak küldött anyagra utalnak.

1. Az évente való értékelés rengeteg munkát, energiát igényel, miközben egyes elemei formálisak, megszépítésre csábítanak, így kontraproduktívak is lehetnek. (Példa: A kedvezőbb értékelés érdekében kevesebb diákot buktatnak meg, nem írják be a késést, hiányzást, nem küldik szakértői vizsgálatra az adott diákot. Mindez azonban csak elfedi a problémákat, nem oldja meg azokat.)
2. Egyes elvárások nem teljesíthetőek (Példa: Nem kizárólag a tanár motivációján múlik, mennyi gyerek vesz részt a programokon, versenyeken /v.ö. pl. egyéb leterhelésük: sport, zene, illetve a hátrányos helyzetből adódó egyéb adottságok, nehézségek.)
3. Besoroláshoz kötik bizonyos tevékenység értékelését:

„mesterpedagógusok, kutatótanárok esetében az általuk végzett intézményi fejlesztő feladatok vagy tudományos munka” lenneértékelendő, de valójában nem csak a mester- és kutatótanárok végezhetnek ilyen munkákat.

A koncepció készítőinek (megrendelőinek?) gondolkodására jellemző, hogy a látókörük csak az iskolával kapcsolatos munkákig terjed – ez a megközelítés nem veszi figyelembe a 21. századi nevelési-oktatási feladatok komplexitását.

a) Az iskolán kívüli tudásmegosztást nem értékeli (szakmai szervezetben, közösségi fórumokon stb.) „Vegyen részt aktívan a szervezeten belüli tudásmegosztásban, szervezzen az év során legalább X munkaközösségi szakmai megbeszélést, rögzített tematikával stb.”

b) Föl sem merülnek lehetséges külső szakmai partnerek: hiányoznak a múzeumok, levéltárak, kulturális intézmények, a szakmai civil szervezetek, pályaorientációval kapcsolatos szakmai és tudományos műhelyek, intézetek stb.

c) Nem jelennek meg az iskolán kívüli szakmai munkák

• tankönyvírás
• publikálás
• konferenciákon… való részvétel stb.

7. Diákok fegyelmi ügyei

Fölháborító, hogy az eljárás során mind a tantestület mind a szülők jogait csorbítják. Megszűnik a tantestület döntési joga a tanulók fegyelmi ügyeiben is, ehelyett csak 1 embert delegálhat a 3 tagú fegyelmi bizottságba, amelynek másik két tagja a fenntartó és az igazgató. (Köznev.tv. 58. § (12), 70.§ (2) és (2a))

Ugyanakkor a szülő immár nem fellebbezhet helyi szinten a tanuló fegyelmi ügyével kapcsolatban, hanem csak a bírósághoz fordulhat. (Köznev.tv. 37.§ (2)

8. Titkosszolgálati módszerek alkalmazása – Alapvető jog sérülésének veszélye

Alapvető emberi jogot is sérthet, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló magatartásának ellenőrzése céljából a munkáltató betekinthet a munkájához használt számítástechnikai eszközökön tárolt adatokba. (Státusztörvény 11.§ (1))

9. Túlterjeszkedő adatnyilvántartás

Szakmailag indokolatlannak, az iskolai munkavégzéshez/tanuláshoz szükségtelen adatnak tekintjük az óraadó tanárok (pl.: 41.§ 3c), illetve és gyerekek nemének (Köznev.tv. 41.§ 4a) nyilvántartását. (A tanárok esetében ezt az adatot a Nemzeti Pedagógus Kar is tárolja majd.)

Kérdéses, miért kell nyilvántartani tanulói szinten a Határtalanul program keretében tartott kirándulásokat? Elég lenne intézményi (osztály, tanulócsoport) szinten! (Köznev.tv. 41.§ 4h) „a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton.”

10. Nemzeti Pedagógus Kar – etikai kódex

Megerősítjük korábbi állásfoglalásunkat, hogy illegitimnek tekintjük a korporatív módon létrehozott Nemzeti Pedagógus Kart. Elfogadhatatlan, hogy a Karba való belépést immár egyházi és a magán fenntartóknál dolgozóknak is kötelezővé teszik. (Státusztörvény 31.§)

Visszautasítjuk, hogy a pedagógusoknak az illegitim Kar által létrehozott etikai kódex alkalmazása kötelező, (Státusztörvény 67. § 83c) s annak betartása a pedagógusok minősítésének egyik eleme legyen.

11. A jogalkotás gyöngyszeme, avagy a fizetésemelés áthárítása

A minőségi munka és a tanárhiány megoldásának kulcsa az azonnali jelentős fizetésemelés. Véleményünk szerint ehhez – az EU-megállapodásban levő – felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-a sem elegendő. Fölháborító, hogy még ennek biztosítását is lebegtetik. Tragikomikus, hogy a pedagógusok fizetésemeléséhez szükséges jogszabály „a Magyarországot megillető Európai Uniós források biztosítását követő napon lép hatályba.” (Költségvetési törvénymódosítás (2.§ (1))

12. A jogszabálytervezet a jelenleginél lényegesen kedvezőtlenebb munkajogi szabályokat vezet be, amely miatt további szakemberek távozása vélelmezhető.

Budapest, 2023. 03. 15.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya