Semmit nem tudtak elérni az eddigi sztrájktárgyalásokon a szakszervezetek, sok tízezer diák és tanár is hiába tiltakozott, a kormány semmit sem engedett egy év alatt. Az év utolsó találkozóján is hiába ismételték meg sztrájkköveteléseiket a szakszervezetek, mindet elutasították, így reálbércsökkenéssel kezdik az új évet, tavasszal pedig teljesen átalakítja a pedagógusbér-rendszert a kormány, bevezetve egy új teljesítményértékelést.
Nem kapták meg a szakszervezetek a szerdai sztrájktárgyaláson Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkártól a tervezetet, hogy a kormány hogyan tervezi átalakítani a pedagógusbér-rendszert, amelyről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt az oktatási konzultáción. Annyit tudnak, hogy nem az eddigi végzettség és a pályán eltöltött idő, hanem egy még nem ismert teljesítményértékelés alapján alakulnak majd a fizetések. Azt ígérték a szakszervezeteknek, hogy január második hetében kaphatják meg a terveket, lesz társadalmi egyeztetés is, de tavasszal már szavaz róla az Országgyűlés.
Januártól tíz százalékkal emelkedik a tanárok jövedelme, nem az alapbér, hanem a pótlék, közben húsz százalék feletti az infláció, az élelmiszerek ára negyven százalék felett drágult, vagyis még rosszabb anyagi helyzetben, reálbércsökkenéssel kezdik a 2023-as évet a tanárok, és majd év közben, ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor egészítik ki 21 százalékosra a béremelést az ígéretek szerint, de ez nincs leírva, így azt sem tudják, hogy januártól visszamenőlegesen megkapják-e a teljes emelést – mondta a Szabad Európának Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi elnöke.
„Bármit kérdeztünk az új bérrendszerről, semmire sem kaptunk választ. Úgy tudni, nagymértékben az iskolaigazgatókra és intézményvezetőkre akarják bízni a bérek megállapítását. Öt sáv lesz, de még nem lehet tudni, hogy ez micsoda, márciusban már el is akarják fogadni” – fogalmazott.
Szerinte határozott szándéka volt a kormánynak, hogy semmit sem enged. A választások előtt nem akartak, utána meg már nem volt pénz, legalábbis erre nem – tette hozzá.
Úgy vélte, az egy éve tartó tiltakozásnak annyi lehet az eredménye, hogy nagy nyilvánosságot kapott a közoktatás helyzete. Az azonnali 45 százalékos béremelésre, az óraszámok csökkentésére és az összes többi sztrájkkövetelésre azonban határozott nemet mondott a kormány, mindent visszautasítottak – emlékeztetett.
A tanszabadság, az alaptanterv átalakítása nem sztrájkkövetelés, hanem a szakszervezeteken kívüli tiltakozások követelése, amelyet kilenc pontban foglaltak össze. Ezekkel a szakszervezetek is egyetértenek, ugyanakkor ezekről egyelőre szó sincs – mondta Komjáthy Anna.
Ilyenkor néhányan már nem bírják tovább, és feladják
Pintér Sándor konzultációja után egy tanár azonnal beadta a felmondását, szerdán pedig legalább három tanár mondott fel Budapesten információi szerint. Ez most egy újabb hullám a konzultációt követően, de több ilyen hullám volt már az elmúlt évben. Ez mindig akkor történik, amikor újabb pofont kapnak a pedagógusok, ilyenkor néhányan már nem bírják tovább, feladják.
„Tényleg nem marad tanár, és nem lesz utánpótlás sem. Abban bízunk, hogy egyszer le fog esni a tantusz a kormányzatnak, hogy a fejükre omlik az egész közoktatás” – fogalmazott.
Szerinte nagy a csalódottság a pedagógusok körében, nem ezért tüntetnek egy éve, hogy kapjanak tíz százalék emelést, amivel tovább csökken a reálbérük.
Orbán Viktor: Én a pedagógusok oldalán állok
A béremelések tekintetében a pedagógusok oldalán áll a miniszterelnök – ezt a szerdai évzáró Kormányinfón mondta a kormányfő. Arról beszélt, hogy a pedagógus-bértábla belső szerkezete miatt alacsony a kezdő tanárok bére, de szerinte ezt nem a kormány döntötte el, a szakszervezetekkel közösen egyeztek meg ebben. Ezt a szakszervezetek határozottan visszautasították, hazugságnak nevezték, mondván, nekik nem volt beleszólásuk az életpályamodellbe.
Reagált az MTA állásfoglalására is, amelyben az Akadémia a köztársasági elnök segítségét kéri az elbocsátott tanárok visszavételére. Orbán Viktor szerint ez az első alkalom, hogy az MTA nyílt törvénysértésre szólítja fel a kormányt. Mint mondta, a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái, például a sztrájk, amelynek van törvényes kerete, és felszólította a tanárokat, hogy törvényes tiltakozási formát válasszanak, mert ha nem így tesznek, az állami vezetők nem tehetnek mást, mint hogy érvényesítik a törvényeket.
Tizennyolcezer aláírás és tudásmenet
A Történelemtanárok Egylete petíciót indított, amelyben érdemi tárgyalást és az elbocsátott pedagógusok visszahelyezését követeli. A kezdeményezést eddig több mint 18 ezren írták alá, szerdán pedig átadták követeléseiket és az aláírásokat a Belügyminisztériumban.
A Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék és a noÁr mozgalom január elején közös tudásmenetet szervez. A miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól indul a menet, onnan, ahol elsőként függesztették fel a tiltakozások miatt Dezsőfi György igazgatóhelyettest. Öt nap alatt 180 kilométert gyalogolnak a tervek szerint, és a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz érkeznek meg, ahonnan öt tanárt bocsátottak el ősszel polgári engedetlenség miatt.