A Nemzeti alaptanterv az államtitkár szerint hazafias, gyerekközpontú és 21. századi, abban jelentősen csökkentették a tanulói terheket. A gyakorló tanárok nem ezt látják.

„Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a Kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is? – ezzel a hosszú és bonyolult címmel adott be írásbeli kérdést Pintér Sándor – közoktatásért is felelős – belügyminiszternek Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő.

Pintér helyett Rétvári Bence válaszolt, mint írta a képviselőnek: „felvetésével ismét nyitott kapukat dönget”.

Az államtitkár leszögezi, hogy az új Nemzeti alaptanterv „hazafias, gyerekközpontú és 21. századi”, aminek a kidolgozását szerinte sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg. Azt is hangsúlyozza, hogy abban jelentősen csökkent az elsajátítandó tananyag. Ezt egy táblázattal is szemlélteti, amiből a történekem tantárgy lexikai csökkenését lehet kiolvasni százalékosan, s ez 16–18 százalékos csökkenést mutat.

Hogy ez a táblázat mi alapján készült, azt nem részletezi Rétvári. A történelemtanárok kissé máshogy látják mindezt, a több évtizedes múltra visszatekintő Történelemtanárok Egylete szakmai állásfoglalásában például azt sérelmezi, hogy az új, 2024-től érvényes érettségi szabályozásról (amely a NAT-ra épül) nem kérték ki valamennyi szakmai szervezet véleményét, nem volt érdemi egyeztetés.

Másrészt, mint írják, „súlyosan aggályosnak tartjuk, több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra (például az 5. témakörhöz plusz 142 lexikai elem került). Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást”.

Ez nemcsak az emelt szinten vizsgázók számára jelent plusz követelményt, hanem befolyásolja a középiskolai tanítás-tanulás egészét. „Egyrészt a diákok nem 9.–10. osztályban döntenek arról, hogy milyen szinten fognak érettségizni. Másrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is; elfogadhatatlan, hogy az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket is előírjanak.”

De érdemes a Magyartanárok Egyesülete állásfoglalását is idézni a NAT-ról, amely Rétvári minden egyes kitételét cáfolja. A Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv – írják.

Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes.

Forrás