Angela Merkel német kancellár visszavonulása alkalmából a történelem meghatározó női személyiségeit, életüket és tetteiket eleveníti fel Bódy Gergő, és beszélgetőtársa, Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.

A férfiak uralta rendszerekben a Római Birodalom fénykorától kezdve a középkorig a történelem folyamán a nők megítélése hátrányos volt, ugyanakkor akadtak olyan kivételes helyzetek, amikor olykor bizonyos nők megragadhattak egyedi lehetőségeket, és hatalomra kerültek.

Hatsepszut fáraónő

Az egyik első uralkodónő Kr. e. 1509-ben született Hatsepszut egyiptomi királynő volt, aki féltestvéréhez, II. Totmeszhez ment feleségül, és az ő halála után, akkor még kiskorú közös fiúgyermekük helyett lépett a trónra, az első években régensként, majd később fáraónőként. Uralkodása csaknem 22 évig tartott, nevéhez fűződik az egyik legkoraibb és legjelentősebb ókori békés kereskedelmi expedíció is, Punt országába.

 Hatsepszut temploma LuxorbanFotó: Pixabay 

Nofertiti, a társuralkodó

 NofertitiFotó: Pixabay 

Egyiptomban feltételezhetően a következő női uralkodó Nofertiti volt a Kr. e. XIV. század közepén, a nagy reformer IV. Amenhotep, későbbi nevén Ehnaton fáraó felesége, akivel valószínű, társuralkodói rangban irányították az egyiptomi Újbirodalmat. Ehnaton híres vallási, kulturális újításainak végrehajtásában nagymértékben támaszkodott rá is, amikor az addig többistenhitű országban egyistenhitet igyekezett bevezetni a napkoronggal azonosított Aton imádatának kizárólagossá tételével. Ehnaton uralkodásának 16. évében Nofertiti váratlanul eltűnik, nevét nem említik többé. Egyes feltételezések szerint járvány áldozatául esett, más elméletek szerint valamiért kiesett a fáraó kegyeiből, és egy kisebb palotában élte le hátralévő életét. Egyes feltételezések szerint az ő fia volt a későbbi Tutanhamon fáraó, de ez erősen vitatott, ennél valószínűbb, hogy Tutanhamon anyja Ehnaton egyetlen ismert másodfelesége, Kia volt.

Kleopátra, a csodanő

Sok híres uralkodónak volt híres felesége, de akik ténylegesen uralkodtak is, azok közül a kevesek egyike a szintén egyiptomi VII. Kleopátra királynő volt, az ország utolsó fáraója. Nagy Sándor tábornokának, I. Ptolemaiosz fáraónak egyenes ági leszármazottjaként látta meg a napvilágot Kr. e. 69-ben. A legenda szerint nagyon vonzó és intelligens, négy nyelven beszélő csodaszép nő volt. A római hadvezér és politikai vezető Julius Caesartól, majd annak utódjától, Marcus Antoniustól is született gyermeke. Előbbi akkoriban nagy aggodalomra adott okot Caesar hazai ellenfeleinek körében, hiszen Róma diktátora végrendeletében egyetlen vér szerinti fiát, Caesariont nevezte meg örökösének. Pár évvel gyermeke születése után Caesart merényletben megölték. A történészek szerint a hadvezér megölésében nem csupán a Róma köztársasági berendezkedésének védelme, hanem a Kleopátra elleni háborgás is közrejátszott. Kleopátra Caesar halála után Marcus Antonius szeretője, majd felesége lett, és három gyermekük született. A Római Birodalom vezetéséért vívott polgárháborúban azonban Antonius vereséget szenvedett Octavianustól, a későbbi Augustus császártól, és ezzel Kleopátra sorsa is megpecsételődött. Az utolsó egyiptomi uralkodó, hogy elkerülje a fogságot, Kr. e. 30-ban öngyilkosságot követett el. Az ókori feljegyzések általában egybevágnak abban, hogy vesztét egy áspiskígyó marása okozta.

Zénobia, Egyiptom meghódítója

A III. század híres uralkodójának számított Zénobia, Palmüra királynője. Férje, a Római Birodalomhoz tartozó szíriai kereskedőváros császár által kinevezett ura, Odaenathus volt, akinek halála után Zénobia vette át a virágzó település irányítását. Ezt követően önállósította magát, és sikeres birodalmat hozott létre, olyat, amelynek katonái körmönfont tervel még a római Közel-Keletet és Egyiptom egy részét is elfoglalták. Pár éves uralmának a rómaiak vetettek véget, amikor a mondák szerint aranyláncra verve, diadalmenetben vezették be Rómába, de nem végezték ki, saját birtokon tölthette el gyermekeivel hátralévő életét.

Theodóra, egy nő a politikában

Érdekes történet a táncosnőből a Bizánci Birodalom történetének legbefolyásosabb császárnéjává vált Theodóra felemelkedése is. A VI. század elején alacsony sorba született lány apja a hippodrom medvefelügyelője volt, ami kevés esélyt adott arra, hogy a gyermekből egyszer uralkodói feleség váljon. Ám a tinédzserkorba érő, cirkuszban szereplő és a rossz nyelvek szerint prostituáltként is működő Theodóra nagyon szép és okos volt, és meghódította a harmincas éveiben járó jövőbeni császárt, Jusztinianoszt. Theodóra aztán nem elégedett meg a háttérben maradó uralkodói feleség szerepével, aktívan részt vett a politikában és a bizánci vallási küzdelmekben is, amelyek során végig hathatósan segítette férjét, például az ő nevéhez kötődő első hivatalos állami titkosszolgálattal. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Jusztinianosz felül tudott maradni a külső és belső küzdelmekben, sikerrel verte le a lázadásokat, összeesküvéseket és több győztes háborúkat is vívott, így az ezeréves Bizánci Birodalom talán leghíresebb császára lett. A Bizánci helyett akkoriban hivatalosan még Kelet-rómainak hívott impérium energikus uralkodója több egykori nyugat-római tartományt is visszafoglalt és így részben sikerült újraalkotnia az egykori egységes birodalmat, valamint, ő építette az Hagia Szophiát, amely ma is a világ egyik legnagyobb katedrálisa. A sikeres uralkodó támasza, Theodóra 50 éves kora körül hunyt el rákban, Jusztinianosz, aki élete végéig imádta, mélyen meggyászolta, tartományokat, városokat, épületeket nevezett el róla.

Wu Zetian és rémuralmi rendszere

Az egyetlen kínai császárnő, a sok-sok ármányon keresztül hatalomra került Vu Cö-tien (Wu Zetian) volt a VII században. Élete tele volt izgalmas fordulatokkal, gyönyörű lányként 14 évesen került a Tang-dinasztia alapítója, Tang Taj-cung (Tang Tai Zong) háremébe, ahonnan akkor szabadult, amikor a császár elhunyt. Ilyenkor az volt a szokás, hogy a halott uralkodó háremét az utód elköltöztette, de az ő esetében mégsem így történt. Miután a régi császár kilencedik fia és trónutódja, Tang Kao-cung (Kao Cung) szerelmes lett belé, 30 éves korára feleségül kérte, tehát a háremből mesébe illő módon a trónra került. Majd azt követően, hogy férje stroke-ot kapott, csaknem 50 éven keresztül volt az ország egyedüli vezetője. Korlátlan hatalommal rendelkezett, kivallóan működő titkosszolgálatot hozott létre, a birodalom határait kiterjesztette, és isteni származásúnak próbálta beállítani magát, például azzal, hogy a saját arcképét Buddha arcaként faragtata ki egy hatalmas szoborcsoport felállításakor. Regnálását sokan rémuralomnak tartották, ami nem volt alaptalan, hiszen még a saját, ellenségnek vélt családtagjai halálában is közreműködött. Vu császárnő kicserélte a birodalom egész uralmi rendszerét, és fiaival megpróbált új dinasztiát is alapítani, de az erre irányuló kísérlete kudarcba fulladt, mert uralma ellen, amikor már nyolcvanon túl járt, lázadás tört ki, és letaszították a trónról. Bár nem ölték meg, állítólag a hatalomvesztés miatti bánatba pár hónap múlva mégis belehalt. Mindezzel együtt Vu császárnő a kínai történelem kiemelkedő alakja, nem csak azért, mert jelentősen megnövelte Kína területét, de azért is, mert a kiemelkedő támogatója volt a taoizmusnak és a buddhizmus, valamint az oktatásnak és az irodalomnak is.

Forrás

---

Kapcsolódó anyag:
Nők vezető szerepben