Az idei középszintű történelemérettségi nem volt nehezebb a korábbi évekhez képest, számos ismert forrás és feladattípus került elő, de volt benne olyan esszékérdés a hűbériségről, ami könnyen félrevihette a diákokat, és azzal sok pontot lehetett veszíteni – mondta a Telexnek Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Repárszky Ildikó szerint volt a feladatlapon egy alig használható térkép, és egy olyan kérdés is, ami történelmietlen és hiteltelen dolgokat próbált sulykolni a Horthy korszakról. A megoldásokat a Telex videóján láthatja, amelyen Repárszky Ildikó veszi végig a feladatokat.

Az írásbeli első részében voltak nagyon ismerős feladatok a diákoknak. Az athéni demokrácia felépítését is egy ábra alapján tanulták, itt is ezzel találkoztak. Több olyan kérdés volt, amely inkább szövegértési kompetenciát igényelt: ha a diák figyelmesen olvasta a megadott forrást, meg tudta válaszolni a feltett kérdést. Repárszky Ildikó szerint nincs baj az ilyen „könnyű” kérdésekkel sem, mert ezek is fontos kompetenciát mérnek.

Repárszky szerint a nehéz feladatok közé tartozott a Hitler második világháborús terveivel foglalkozó feladat, mivel a diákok egy része nem használja elég profin a történelmi atlaszt.

Semmi meglepő nincs már abban, hogy a történelemérettségiben szerepel a Kádár-kor, a német újraegyesítés vagy az alaptörvény alapján a mai államrendszer legfontosabb intézményei. Az utóbbi kérdés sem okozhatott nagy meglepetést, a köztársasági elnök vagy az Állami Számvevőszék olyan alapfogalmak, amelyeket a diákok elvileg tanulnak. Miután az iskolákban tudják, hogy ezek az érettségik visszatérő témái, minden bizonnyal fel is készítették erre a diákokat.

Repárszky tanárnő két hibát is talált az idei érettségi feladatlapon. A már említett második világháborús feladatnál az egyik térképvázlat félrevezető volt, mert Lengyelország elfoglalását mutatja a második világháború elején, de Kelet-Poroszország lemaradt róla. A térkép így csak „lóg a levegőben”, nem alkalmas a történelmi folyamat értelmezésére.

A Fazekas Gimnázium tanára szerint problémás volt az az amúgy nagyon könnyen megoldható feladat is, ami arról szólt, hogy a Horthy-korszakban mely társadalmi csoportok életére gyakoroltak pozitív hatást a különböző intézkedések.

Repárszky Ildikó szerint kifejezetten hibás, történelmietlen és nem hiteles az, amit a feladat sulykol, miszerint a földreform megoldotta volna a parasztság problémáit a Horthy-korszakban.

A csalóka feladat a hűbériséggel kapcsolatos esszékérdés volt. Repárszky Ildikó tapasztalatai szerint a diákok ezt a megfelelő időben megtanulják az iskolában, az érettségire azonban sokan elfelejtik a lényegét, és összekeverik a jobbágy-földesúr viszonnyal, ami gyakran fordul elő az érettségi feladatok között.

A közkeletű tévedéssel ellentében a jobbágy nem hűbérese a földesúrnak.

A helyes válasz az, hogy a hűbériség nemes, szabad, fegyverforgató lovagok közötti kölcsönös kapcsolat. A vazallus és hűbérúr megvédik egymást, de a hűbérúr adja a feudumot, azaz a birtokot. Ilyen értelemben a felek között van egyfajta hierarchia, de a kapcsolat lényege a kölcsönösség. Aki ezt a feladatot választotta, és félreértésből csak a jobbágyságról írt, 17 pontot veszíthetett.

Szintén a nehezebb esszékérdések közé tartozott az, amelyben a sztálini rendszer ideológiájáról lehetett írni. Repárszky Ildikó tapasztalatai szerint a diákok számára könnyebb egy rendszer működéséről írni, vagy arról, hogy mit csinált Sztálin, mint az ideológiáról.

Repárszky Ildikó szerint az idei érettségin a kettes érdemjegy elérése egyáltalán nem volt megugorhatatlan, és valószínűleg sok ötös érdemjegy is születik, amihez 80 százalékot kellett elérni.

Aki a részletekre kíváncsi, ezen a videón láthatja a feladatokat és a megoldásokat.

Forrás