Földcsuszamlásszerű változásokat ugyan nem hoz a történelemérettségi 2024-től érvényes módosítása, de a tanárok között így is vita bontakozott ki néhány potenciális újdonságról. Eltérő véleményt képviselő szakmai szervezeteket kérdeztünk.

A történelemérettségi szerkezetére vonatkozóan nem tartalmaz lényegi átalakításokat az erről szóló kormányrendelet, ellentétben a kiszivárgott, még egyeztetés alatt álló vizsgakövetelmény-tervezettel.

Az eszmetörténeti témák aránya, amelyek közé tartozik a vallások mellett például a liberalizmus és a szocializmus is, tízről húsz százalékra emelkedik a gazdaság- és társadalomtörténet kárára.

Alapvetően egyetértek ezzel a változással, mert az eszmetörténetben vannak fontosabb témák, mint bizonyos társadalomtörténeti területeken. A téves híresztelésekkel szemben nem konkrétan a vallástörténet aránya növekedik, mert ebben a politikai eszmék is benne vannak

– válaszolta az Index kérdésére Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, aki részt vett a tervezet kialakításában.

Növekszik a magyar történelem súlya?

Attól függ, hogy honnan nézzük. Abból a szempontból igen, hogy a tesztfeladatoknál is el kell érnie az 50 százalékot a magyar vonatkozásnak, de ez csak részletkérdés

– mondta Nánay Mihály.

Más szempontból viszont még csökkenés is felfedezhető. A magyar nép eredete és vándorlása eddig középszinten is téma volt, az eredet most átment emeltre, míg a vándorlás kikerült a követelmények közül. A történelemtanár ezt egyébként jogosnak tartja, mert

az alapvető ismereteket elváró középszintű témák között nehéz egy ilyen, inkább viták, ütköző nézőpontok, mint általánosan elfogadott megállapítások által jellemzett témát elvárni.

A kalandozó/támadó hadjáratok bekerültek, de a kalandozás fogalma eddig is az elvárt lexika részét képezte.

Ellentmondás a politikatörténetről

Kifogásoljuk a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését

– jelezte a Történelemtanárok Egylete (TTE).

Nánay Mihály szerint itt a középérték nem változott, eddig 40 százalék volt, ebből lett 35–45 százalék.

Emelt szintnél feszül a vita

Repárszky Ildikó, a TTE alelnöke súlyos aggályait megfogalmazva lapunknak kifejtette, hogy

az emelt szintű témakörökhöz hozzárendeltek plusz lexikai adatokat, például fogalmakat, személyeket és kronológiát. Ezekkel elviszik a tanítási folyamatot a lexikai tudás irányába, ami egy rendkívül korszerűtlen tendencia.

Ezt azzal egészítette ki, hogy egy mai diák másodpercek alatt rá tud keresni bármilyen adatra, de a történelemtanulásnak és -tanításnak egyébként sem erről kellene szólnia, hanem többek között a forráselemzésről, a kritikai gondolkodásról és az alternatívákról zajló vitákról.

Repárszky Ildikó szabályozási problémát is lát ennél a változtatásnál, hiszen így az érettségi követelmények kerettantervben nem szereplő ismereteket írhatnak elő.

Ez a változtatás az egész oktatási folyamatot befolyásolhatja, a tankönyvekben sem minden esetben szerepelnek azok a lexikák, amelyek most bekerülhetnek a követelményekbe.

Nánay Mihály úgy kommentálta az Egylet felől érkező kritikát, hogy

én nem tartom ördögtől való dolognak a lexikális bővülést, inkább azt nem gondolom elfogadhatónak, hogy például az ókori Athénról ugyanaz legyen a követelmény középszinten, mint emelten. A válasz erre az, hogy kompetenciát várunk el, de mitől lesz emelt szint, ha nem emeltek az elvárások is?

A lehetséges hatásokat illetően sincs egyetértés, a TTE szerint „az emelt szintű új elvárások nem csupán a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek pluszkövetelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét”.

Nánayék szervezete ezzel szemben úgy látja, hogy „nem helyes az esetleges emelt szintű érettségi kedvéért alacsonyabb évfolyamokon emelt követelmények szerint tanítani a diákok 90 százalék fölötti, majdan középszinten érettségiző elsöprő többségét”.

Nánay Mihály szerint ennél a vitánál rögzíteni kell, hogy ez a kérdés az összes érettségiző kevesebb mint 10 százalékát érinti, mert csak ennyien választják az emeltet történelemből. Azt az aggodalmat sem tartja jogosnak, hogy hasznosabb képességeket szoríthat háttérbe a lexika, mert „továbbra is kompetenciaalapú forráselemző feladatokból áll a vizsga”. Hangsúlyozta, hogy a történelmi gondolkodás és más kompetenciák amúgy sem fejleszthetők kellő lexikális alap nélkül.

A szabályozást érintő kérdésünkre úgy válaszolt, hogy

az emelt szintű érettségit nem szabályozza a tanterv, mert nincs emelt szintű kerettanterv. Az emelt szintű oktatást a 11–12. évfolyamos fakultáció jelenti, de ennek nincs külön szabályozó dokumentuma, hiszen a kerettanterv csak a mindenkire nézve kötelező tartalmat foglalja össze, szemben a választható, emelt szintű felkészítést jelentő fakultációval. Ez utóbbira

gyakorlatilag az emelt érettségi követelménye vonatkozik mint tartalmi szabályozó.

Ehhez azt is hozzátette, hogy 2024-től csökken a kerettantervi lexikális elvárás, ezáltal a középszintű érettségi lexikája is, tehát még nagyobb tér nyílik a kompetenciafejlesztésre, de úgy gondolja, hogy emelten ez nem vállalható, ezért ott jogos a bővülés.

Kérdéses, hogy a jelentős többletadatot mikor és hogyan fogják megtanulni a diákok a kerettantervi órakeretben. A tananyag az eddigieknél is túlterheltebbé válik, nehezítve a tanárok és diákok munkáját

– ez már a Történelemtanárok Egyletének észrevétele. Nánay álláspontja erről úgy szól, hogy „a fakultációs órákra a NAT keretei lehetőséget adnak, ezt ki kell használni az emelt szint elvárásainak teljesítésére”.

A TTE néhány témaköri változást támogathatónak tart, például, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat és az amerikai politikai rendszer emeltről visszakerült középszintre. Többek között azt viszont érthetetlennek nevezi, hogy Magyarország második világháborús részvételének 1941 és 1944 közötti része és a szorosabban vett magyar holokauszt csak emelt szinten maradt téma.

Az egyeztetés hiánya

A Történelemtanárok Egylete azt is sérelmezi, hogy velük semmilyen kommunikáció nem történt, konkrétan újságíróktól kapták meg a kiszivárgott javaslatokat, pedig egy nagy hagyományokkal rendelkező, 1989-ben alapított szervezetről van szó.

A követelmények változása még nem végleges, a tervezet továbbra is egyeztetés alatt áll, de Repárszky az eddigiekből kiindulva nem számol azzal, hogy az elfogadás előtt megkeresnék őket. Nánay tudomása szerint lesz egy második kör is további szakmai szervezetek bevonásával.

Korábbi anyagunkban a magyarérettségi változásait mutattuk be részletesen.

Forrás