Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelmények lapunk birtokába került tervezetéből. – A cikkben Repárszky Ildikó, a TTE alelnöke is nyilatkozik.

A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. Emelt szinten például megjelenik „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is számot kell adniuk a vizsgázóknak. Középszinten pedig a mostaninál is részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat”. A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is.  
Miután Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter Mátyás király csontjainak összerakásán fáradozik, talán nem meglepő, hogy Hunyadi Mátyás az érettségi feladatok között is nagyobb szerepet fog kapni. A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait. A XX. századi magyar történelemmel foglalkozó feladatoknál emelt szint helyett a középszintű témák közé tartozik majd az 1918-as forradalom, Tanácsköztársaság és ellenforradalom, ahogy a Horthy-korszak oktatás- és kultúrpolitikája is. Különálló témaként jelenik meg „Magyarország pusztulása”: német megszállás, nyilas diktatúra – a „hadszíntérré vált ország”, deportálások a Szovjetunióba. Emelt szinten a „határon túli magyarság tragédiáit” is ismerni kell az 1944-45-ös időszak között. A Kádár-rendszer témaköre pedig „a kádári diktatúraként” jelenik meg. A jelenkori témakörök közül teljesen eltűnt az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrejötte is. Előbbi viszont megjelenik az „állampolgári ismeretek” részletes érettségi vizsgakövetelmények tervezetében, vagyis az állampolgári ismeretek – ami korábban a történelemórák része volt – a jelek szerint önálló érettségi tantárgy lesz, amelyhez olyan témakörök tartoznak, mint például „a család, családi szocializáció” (hagyományos családmodell, családi szerepek, gyermekvállalás kérdése) vagy a „nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem”. A tervezeteket több szervezetnek is megküldték egyeztetésre, de az egyik leginkább érintett szakmai szervezet, a Történelemtanárok Egylete (TTE) nincs köztük. A TTE alelnöke, Repárszky Ildikó csak lapunktól értesült a tervezett változtatásokról. Az egyik legfőbb problémának azt tartja, hogy az új vizsgakövetelmény nagyon sok lexikai egységet sorol föl, rengeteg fogalmat, évszámot, adatot kell majd bemagolniuk a diákoknak. – Ha ez így marad, legalább 15-20 évet megyünk vissza az érettségi rendszerében. Szinte semmilyen lehetőség nem marad érdemi forráselemzésre, forráskritikákra, önálló gondolkodásra serkentésre – mondta. Az állampolgári ismeretekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: tudomása szerint az 12. évfolyamon lesz önálló tantárgy, heti egy órában, az érettségi írásbeli részén pedig egy projektmunkában kell majd feldolgozni a témákat.   

MTA: elsietett az egyetemi modellváltás  Óvatos hangvételű állásfoglalásban osztotta meg véleményét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége az állami egyetemek alapítványi fenntartásba kerüléséről. Lényegében kimondták, hogy a „modellváltásnak” nevezett folyamatra szerintük is több időt kellene hagyni. – Az egyetemek működési formájának megváltoztatása nagy horderejű döntés, ami évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért kellő időt kell szánni a kidolgozására. A döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket, a döntések során és azokat követően is tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Tájékoztatni kell a nyilvánosságot és biztosítani a társadalmi kontrollt – írták. Mint arról a Népszava is beszámolt, eddig 15 egyetem esetében született döntés a fenntartóváltásról, legutóbb a nagy vidéki egyetemek – a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem – szenátusainak kellett néhány hét leforgása alatt, számos megválaszolatlan kérdés mellett eldönteniük, csatlakozni kívánnak-e a modellváltók sorához. Az MTA szerint az átalakítások előnyei és hátrányai vizsgálatra szorulnak, azok eredményeit három év elteltével értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szaktekintélyek bevonásával. Fontosnak tarják azt is, hogy az új fenntartó alapítványoknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak. Az alapítványi kuratóriumok – élükön kormánypolitikusokkal és kormányközeli szereplőkkel – tagjainál biztosítani kell a rotáció lehetőségét. Jelenleg egyik feltétel sem teljesül: a kuratóriumok számos kérdésben dönthetnek az egyetemi szenátusok nélkül, a kinevezett tagok pedig legfeljebb maguk mondhatnak le tagságukról. Mindemellett az Akadémia azt is szükségesnek tartja, hogy az alapítványoknak átadott egyetemi vagyon tulajdonjoga visszakerüljön az államhoz.

Forrás