Nagyon sok kérdést és aggályt vet fel a májusi érettségi tanárok és igazgatók szerint. Beszéltünk olyannal, aki ebben a helyzetben szélesre tárná az egyetemek kapuját a felvételizők előtt, akik megajánlott jeggyel kerülhetnének be idén. A kormány viszont nem tágít: májusban indul az érettségi. – Repárszky Ildikó, a TTE alelnöke is nyilatkozik.

Egyre több részlet derül ki az alig három hét múlva rajtoló érettségiről:

• csak írásbeli lesz, kivéve azt a néhány tárgyat, ahol ez megoldhatatlan (szóbeli lesz például hittanból és testnevelésből, szóban vizsgázhatnak az írásbeli alól felmentettek),
• az érettségi május 4-én rajtol és május 21-ig tart,
• előrehozott érettségi nem lesz, csak a most végzősök, illetve azok vizsgázhatnak, akik szintemelőt tennének a felvételihez,
• egy teremben 10 vizsgázó ülhet, egymástól másfél méteres távolságban,
• nem kötelező most vizsgázni, lehet ősszel is.

Ebből az következik, hogy a diákok nem fognak semmilyen tárgyból megajánlott jegyet kapni (azok sem, akik nem felvételiznek), aki pedig szeptemberben egyetemre menne, most kell érettségiznie.

Gulyás Gergely miniszter (imént részletezett) csütörtöki bejelentése után nagyon sok nyitott kérdés maradt, ezek közül többre lehetett következtetni az Emberi Erőforrások Minisztériumának csütörtök délutáni közleményéből.

Kiderült például, hogy igény esetén biztosítják a kollégistáknak az elhelyezést (egy szobában egy diák lakhat), amiből egyértelmű, hogy mindenkinek ott kell letennie a középfokú érettségit, ahol tanul, nem pedig a hozzá legközelebb lévő iskolában. Ugyanis ez a lehetőség is felmerült az oktatási akciócsoportnál. Igazgatókkal beszélve a variálás rendkívül megbonyolította volna a rendszert, hiszen az iskolák egy előre összekészített pakkot kapnak a náluk lejelentett érettségizők után, a vizsga hurcolása biztonsági kockázatokat is felvet. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter viszont azt mondta, jó szervezéssel még meg lehet oldani ezt is.

Arra az Emmi-közlemény nem tesz utalást, hogy az emelt szintű érettségi bevett gyakorlatán változtatnának, tehát valószínűleg azt az előre kijelölt helyen kell majd megírni.

Fontos változás, hogy az első héten a matek, magyar és történelemérettségik nem 8-kor, hanem 9-kor kezdődnek, a helyiségeket fertőtlenítik, igény esetén pedig az érettségizők és a felügyelők kapnak maszkot. Az nem derült ki, hogy a buktatás határát lejjebb viszik-e 25-ről 20 százalékra (ahogyan ez szerepelt az oktatási akciócsoport javaslatában), és az sem, hogy a felvételi ponthatárokat csökkentik-e a rendkívüli helyzetre való tekintettel.

Nem biztos, hogy lelkileg jól lesznek a diákok, nagyon erősen el tudnék képzelni valami könnyítést, különösen az elégségesre vonatkozóan

– mondja Horváth Péter, aki részt vett az akciócsoport ülésén. Azt nem tudja, hogy az ott megfogalmazott javaslatok közül mennyi jutott el Orbán Viktor, illetve a kormány elé. Azt sem, hogy mi lesz azokon a helyeken, ahol túl kicsi az iskola – nincs elég tanár vagy terem az érettségi biztonságos lebonyolításához. Horváth szerint megoldást jelenthet, ha a közeli általános iskolában is vizsgáznak, adott esetben általános iskolai felügyelőtanárokkal. Ez jelen pillanatban nem szabályos, de a csütörtök estére ígért kormányrendelet a rendkívüli helyzetre tekintettel adhat ilyen könnyítést is.

Több szervezet szerint veszélyes a vizsga

A kormány ezzel a döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését

– írta Facebook-posztjában Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Álláspontja szerint az írásbelit csak mozgó/függő dátummal lett volna szabad meghirdetni, és azt a járvány vége után egy héttel megtartani.

Nem vállalható, hogy a tanárok és a 80 ezer diák jó része – helyi vagy helyközi – tömegközlekedési eszközre szálljon, majd az ott szerzett vírusokat hazavigye idősebb hozzátartozóinak. Erre senki nem kötelezhető, miként arra sem, hogy személyautóval vagy biciklivel közlekedjen

– írta Arató. A Munka Törvénykönyvéből is idézett, az utasítás megtagadására vonatkozó paragrafusokat. Arató posztja után beszéltünk Viszló László munkajogásszal, aki szerint a tanár nem tagadhatja meg, hogy érettségiztessen, kellő óvatosság azonban elvárható. Kérelmet benyújthat, hogy ne osszák be, de ennek figyelembevétele a munkáltató mérlegelésén múlik.

Nemcsak Arató, a Történelemtanárok Egylete is tiltakozik, szerintük is veszélyes most megtartani a vizsgát. Répárszky Ildikó alelnök szerint nyár végére, vagy őszre kellett volna halasztani. Az ezzel szembeni érvre, hogy a kormány valószínűleg májusig „ellát” a vírussal kapcsolatban, későbbre már nem biztos, azt mondta, lehet, hogy ősszel is járványhelyzet lesz, de most biztosan az van.

A Pedagógusok Szakszervezetének is nagyon sok aggálya van, a legfontosabbnak azt tartják, hogy az írásbeli érettségi megszervezése és megtartása ne veszélyeztesse egyetlen tanuló és pedagógus, továbbá hozzátartozóik egészségét, életét. Ők a 10 fős vizsgázói létszámot nem tartják biztonságosnak.

A legfőbb aggályuk, hogy járványhelyzet idején vajon hogyan tud biztonságosan közlekedni 83 ezer érettségiző. A szervezet épp ezért javasolta korábban, hogy a felvételihez nem szükséges tárgyaknál ajánljanak meg a diákoknak jegyet. Felvetették azt is, a krónikus beteg diákok egyéni elbírálással más napon érettségizhessenek, mint a többiek. Nem tisztázott az sem, mi lesz az éppen karanténba kerülő tanulókkal, és azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni az 50 óra közösségi szolgálatot.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezte keményebben áll hozzá, álláspontjuk szerint

május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni.

Ők úgy vélik, a kormány a lehető legrosszabb döntést hozta, nagy kockázatnak kitéve az érettségiben részt vevő diákokat és tanárokat, illetve családtagjaikat. A májusi érettségi

önmagában megkérdőjelezi az eddigi korlátozó rendelkezések hitelét, a társadalom fegyelme lazulni fog.

Egy fővárosi igazgató kitárta volna az egyetemek kapuit

Beszéltünk fővárosi és vidéki iskola névtelenséget kérő vezetőjével, ők sem voltak lelkesek. Egyikük azt mondta,

nem erre a döntésre készültem.

Ő azt tartotta volna jónak, ha június végére halasztják a vizsgát, hátha addigra enyhül a vírus és a diákoknak is több idejük marad készülni ebben a rendkívüli helyzetben. Az elmondások alapján a diákok is belefáradtak a helyzetbe és a bizonytalanságba, a történelemtanár Répárszky Ildikó is azóta kap több levelet és visszaküldött feladatot az érettségizőitől, mióta Maruzsa Zoltán bemondta a május eleji vizsgát.

Miután 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén a hazai felsőoktatásba, a fővárosi gimnázium igazgatója szerint meg kellett volna nyitni az egyetemek kapuit a felvételizők előtt, aki az év végi jegyekkel is bekerülhettek volna. Ezt máshonnan is hallottuk, ez esetben a gyengébb diákok az első tanév végén hullottak volna ki. Horváth Péter igazságtalannak tartaná, ha év végi, vagy megajánlott jeggyel kerülnének be a diákok a felsőoktatásba, ahogy szemmel láthatóan a kormány sem hajlik erre a megoldásra. Az sem biztos, hogy a kevés jelentkező dacára lett volna elég hely az egyetemeken.

A védőfelszerelések miatt az igazgató aggódott – az Emmi közleménye előtt annyi szóbeli tájékoztatást kapott a kormányhivataltól, ha maszkot akar, oldja meg. Ez a jelek szerint azóta változott. A vidéki iskola igazgatója azt sakkozza, hogyan ossza be a kollégákat: a 60 évnél idősebb, várandós vagy krónikus beteg tanárt nem engedi be az iskolába, az 50-60 év közöttiek csak a folyóson ügyelhetnek. Az érettségizőkre tehát a fiatalabbak figyelnek majd, viszont durván a tanári kar fele kiesik ezzel. Reméli, hogy most nem kell majd óránként váltaniuk egymást felügyelő a tanároknak, mert így jóval több diákkal lennének egy légtérben.

Forrás