A tanárok elítélik az új oktatási rendszer tekintélyelvűségét és kényszerítő jellegét

„Az állami iskolában tanító pedagógusoknak engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy elmondhassák a véleményüket” – emeli ki Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Az Orbán Viktor által bevezetett új oktatási rendszer közvetlenül is beavatkozott az iskolák életébe és megszorításokat léptetett életbe: a központosítás megfosztotta az intézményeket önállóságuktól, az egyházi iskolák pedig több támogatást kapnak a kormánytól, mint az államiak.

A tanárok körében reményeket is, de félelmet is ébresztett az Európai Parlament döntése a Magyarország elleni szankciókat célzó eljárás megindításáról. „Biztos vagyok abban, hogy a strasbourgi szavazás után Magyarországon romlani fog a helyzet. Orbán Kulturkampfot indít a tudomány szabadsága, mindenfajta eltérő gondolat ellen” – jelenti ki Ács Pál, a tudományok doktora, az MTA kutatója.

Brüsszel-párti tüntetés
Sokan attól tartanak, hogy a brüsszeli döntés után még radikálisabbá válnak a kormány EU-ellenes médiakampányai, ezért az ellenzéki pártok vasárnapra kormányellenes demonstrációt hirdettek Budapesten. Károlyi Júlia tanárnő azonban nem biztos abban, hogy a tiltakozások eredménnyel járnak: „Az utóbbi években több mint húsz tüntetésen vettem részt”.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatóival készített interjúinkban három szó ismétlődik állandóan: kényszer, beavatkozás, önkény.
A magyar kormány kifejezte azt a szándékát, hogy a „keresztény” oktatást támogatja, amely a „nemzeti” és családi értékeken alapul. A kutató ezt így magyarázza: „A Fidesz [Orbán pártja] számára a keresztény szó elsősorban azt jelenti, hogy nem muszlim, nem zsidó, nem külföldi”.

Megszüntetik a gendertanulmányokat
Többek között megszüntetik az ELTE genderprogramját: ebben a tanévben már nem is lehetett jelentkezni rá. „Csak 11 diákunk van, ami nem elegendő a ráfordítások fedezéséhez. Az alacsony hatékonyságra hivatkozó, látszólag neoliberális érvelés azonban sok más, szintén kis létszámú program esetében nem vezetett az adott szak megszüntetéséhez. E döntés hátterében nem gazdasági okok húzódnak meg, hanem a kormány álláspontja, ami szerint »a gendertanulmányok tagadják a biológiai nemek létezését«” – állítja Gregor Anikó, az egyetem genderprogramjának professzora.
Egy másik, megszüntetésre ítélt projekt a Közép-európai Egyetem (CEU) OLIve (Open Learning Initiative) programja, amely Magyarországon menekültstátuszt kapott diákokat juttat ösztöndíjakhoz. „Több mint húsz, különböző nemzetiségű diákunk volt. Keressük a folytatás lehetőségét” – szögezi le Rüll Ildikó, a CEU sajtóreferense. A magánegyetem támadások kereszttüzébe került már a választási kampányban is, amelyben Orbán pártja nagyon éles bevándorlásellenes retorikát alkalmazott.
Mivel az egyetemi szakok finanszírozásáról a kormány határoz, a kabinet döntésétől függ, hogy meddig folytathatják a munkájukat. „A kancellárok engedélye nélkül lehetetlen új munkatársat felvenni vagy más módon finanszírozni egy-egy szak működését. Márpedig a kancellárokat a kormány nevezi ki. Ők a kormány emberei” – magyarázza Ács Pál.
Ugyanez a folyamat a Magyar Tudományos Akadémiát is érinti. „Az akadémiai kutatásokra fordítható összegeket is aszerint fogják megnyirbálni, hogy a kormány szerint mennyire hatékonyak” – jósolja Máté András (ELTE).
A hatalmi piramis a közoktatást is magában foglalja, hiszen az iskolákat kormányellenőrzés alatt központosították. „Az új rendszerben kötelező az etika és a hittan között választani, és elrendelték, hogy mindennap legyen testnevelésóra” – mondja Radó Péter szociológus. Az egyházak által fenntartott iskolák száma pedig 183-ról 336-ra nőtt.

Fordította: Kálmán László

A cikk katalánul itt olvasható