A Magyartanárok Egyesületének és a Történelemtanárok Egyletének közös levele a kétszintű érettségi vizsga 2005. évi bevezetéséről / A miniszter válasza

Oktatási Minisztérium
Magyar Bálint miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

Egyesületeink a kétszintű érettségi vizsga bevezetését sorsdöntő, a közoktatás céljait és mindennapjait alapvetően meghatározó kérdésnek tekintik.

A jelenlegi helyzetben a 2005-ös időzítést súlyos hibának tartjuk, amely nehezen módosítható kényszerpályára állítja a magyar iskolarendszert.

Ezért kérjük, alaposan mérlegeljék a mellékelt feljegyzésünkben felhozott érveket, s rövid időn belül teremtsenek lehetőséget arra, hogy a Minisztérium illetve egyesületeink néhány képviselője ezekről eszmecserét folytathasson.

Budapest, 2002. szeptember 11.

Köszönettel:

                                    Arató László                                                           Miklósi László
                 A Magyartanárok Egyesületének elnöke                   A Történelemtanárok Egyletének elnöke

Megjegyzés:
Jelen feljegyzésünket oktatáspolitikai súlyánál fogva, illetve az Oktatási Minisztériumon belüli értelemszerű munkamegosztás miatt megküldjük Hiller István politikai államtitkár úrnak, továbbá Sipos János közoktatási államtitkár úrnak is.

Feljegyzés a kétszintű érettségi 2005-ben való bevezetéséről

Nem lehetséges egyszerre mondani, hogy megszűnik a kerettantervek monopolhelyzete és kötelező jellege, valamint azt, hogy 2005-ben bevezetjük azt a kétszintű érettségit, melynek részletes követelményrendszere a kerettantervek alapján készült. Vagy-vagy! Ráadásul teljesen nyilvánvaló, hogy a kerettantervek politikai ígéret alapján, igencsak sietősen készültek el, ennek megfelelően minden tantárgyból általában a legkisebb közegellenállás irányában való haladás jegyeit viselik magukon: többnyire nem a közoktatás megújításának, hanem a fennálló gyakorlat -némi mérsékelt modernizációs kiegészítéssel színezett – békés leképezésének jegyében születtek. Vagy számvetés a PISA-sokkal és modernizáció, vagy kerettanterveket követő és bebetonozó kétszintű érettségi 2005-ben. Nincsen harmadik út.

Az új érettségi dokumentumokkal kapcsolatban kettős problémával kell számolnia az új kormányzatnak. (1) Az új követelmények sok tekintetben a régi tematikákat betonozzák be, és ez szemben áll a meghirdetett modernizációs célokkal, és különösen a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetésével. (2) Az új dokumentumok ugyanakkor új helyzeteket is teremtenek, számottevő változásokat hoznak mind a követelmények, mind a lebonyolítás vonatkozásában, és ezek a változások sokkolhatják mind a pedagógusokat, mind a tanulókat és a szülőket.

1. A központi tantervek a tartalmi szabályozásnak csak egyik tartóoszlopát alkotják. Tényleges szabályozó szerepük meg sem ítélhető a vizsgarendszer hatásának számbavétele nélkül. A jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy a kerettantervek „spiritualizálása”, az iskolák felszabadítása a központi tanterv nyűge alól a középiskolákban nem tudja kifejteni modernizációs hatását, ha a tantervi ajtón kidobott részletes előírások az érettségi ablakán másznak vissza. Ez a veszély nyilván nem egyforma mértékben jelentkezik az egyes tantárgyak esetében. Annyit azonban az általános és részletes érettségi követelmények ismeretében egyértelműen kimondhatunk, hogy az érettségi vizsga két központi jelentőségű tárgya, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem vonatkozásában az új dokumentumok azt a régi extenzív, szélességelvű, tényközpontú, a diákot passzivitásra kárhoztató tematikát erősítik meg, amely megítélésünk szerint eddig is a modernizáció fő akadálya volt.

2. Az érettségi reformjával kapcsolatos másik alapvető probléma, hogy a részletes követelményeket szabályozó miniszteri rendelet a 2001/2002-es tanév legvégén jelent meg, leghamarabb tehát a 2002/2003-as tanévben szembesülnek a pedagógusok azokkal az új feladatokkal, amelyek az új követelményekből, a sztenderdizációból és a kétszintűségből fakadnak. Azaz akkor, amikor az első reformévfolyam – a jelenlegi terveket alapul véve – már tizedikes. Ez mind a jogbiztonság szempontjából, mind a szakmai előkészítettség szempontjából, mind pedig mindezek következtében politikai szempontból aggályos körülmény. Érdemes röviden áttekinteni a reform legfontosabb újdonságait, illetve az ezekkel kapcsolatos nyitott kérdéseket.

I.A követelmények között nagy hangsúllyal jelennek meg a – kommunikációs, ismeretszerzési, problémamegoldási stb. – képességek. Tekintettel arra, hogy a középiskolai oktatásában a képességfejlesztés hagyományosan alárendelt szerepet játszik, számíthatunk arra, hogy az új követelményekkel való szembesülés sokkolni fogja a pedagógusokat.

II. Az is erősen kétséges, hogy a szakma mennyire felkészült arra, hogy képességeket mérő tantárgyi feladatbankokat bocsásson a vizsgaközpontok rendelkezésére.

III. Nincsenek kidolgozva azok a szervezeti megoldások, amelyek révén az iskolák differenciáltan közép-, illetve emelt szintű érettségire készítik fel a tanulóikat.

IV. Tudomásunk szerint az sem dőlt el egyértelműen, hogy teljes egészében kiváltja-e az új érettségi a felvételi vizsgát, illetve hogy ez milyen módon, milyen eljárási szabályok alkalmazásával történik.

Mindezek alapján úgy látjuk, szakmai és politikai hiba volna a jelenlegi jogi szabályozás értelmében az eredeti tervek szerint 2005-ben bevezetni a kétszintű érettségit. Az érettségi az egész társadalmat érintő közügy. Éppen ezért kellene a vizsga tartalmi reformjához kapcsolni az oktatásmodernizációs folyamat átgondolt magyarázatát és népszerűsítését. A kétszintű érettségi késleltetett bevezetése együtt járhatna egy komplex – s nem csupán a vizsgareformra, hanem annak tágabb kontextusára, értelmére vonatkozó – kommunikációs kampánnyal (ld. alábbi 6. pont).

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése azért különösen fontos, nyilvános politikai és szakmai vitát igénylő kérdés, mivel ez a kimenetszabályozási eszköz a közoktatás céljait és mindennapi gyakorlatát alapjaiban és hosszú távon határozza meg.

Ezért javaslataink a következők.

1. Az új típusú, kétszintű érettségi bevezetését három évvel – 2008-ig – halasszák el!
A korábbi, nem kellően előkészített bevezetés ugyanis éppen a vizsgareform eredeti céljaival ellentétes következményekkel járhat.

2. 2003 nyaráig felül kell vizsgálni a korábban kiadott részletes követelményeket. A revízió alapelve az legyen, hogy a követelmények minél inkább „tantervfüggetlenek” legyenek, azaz különböző tudásrendszerek birtokában is teljesíteni lehessen őket. Ennek során természetesen maximálisan támaszkodni kell a már elkészült anyagokra.

3. Ugyaneddig az időpontig dönteni kell a kétszintű érettségi szabályozásával kapcsolatos még nyitott kérdésekben. Elengedhetetlen, hogy a kétszintű érettségi vizsga felvételit kiváltó szerepét maradéktalanul tisztázzák egymással az autonóm felsőoktatási intézmények és az oktatásirányítás. (Megengedhetetlen lenne, a kétszintű érettségi vizsga jogosultságát kérdőjelezné meg, ha a bevezetéskor értelmezési különbségek maradnának fenn!)

4. A 2003/2004-es tanévben a követelményeket és a szabályozási terveket szakmai és politikai vitára kell bocsátani. Törekedni kell a minél teljesebb konszenzus megteremtésére.

5. Minél hamarabb el kell kezdeni a konkrét feladatok kidolgozását és a próbaméréseket.

6. Folyamatosan fel kell világosítani a közvéleményt a reform céljairól és várható hatásairól.

Budapest, 2002. szeptember 11.

A Magyartanárok Egyesületének Választmánya
A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

Magyar Bálint oktatási miniszter válasza a TTE-nek:

Miklósi László elnök úr
Történelemtanárok Egylete

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettem Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével közösen írt levelét, amelyben a kétszintű érettségivel kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmünket különös tekintettel a magyar és történelem tantárgyakra.

A középfokú tanulmányokat lezáró érettségi vizsga megújítása véleményem szerint is elsődleges fontosságú kérdés, amelynek célja mindenekelőtt a magyar közoktatás tartalmi megújítása kell, hogy legyen és semmiképpen sem az iskolarendszer kényszerpályára állítása.

A levelükben megfogalmazott problémák jelentősége feltétlenül szükségessé teszi a személyes eszmecsere létrejöttét, amelyre hamarosan sort kerítünk. Az érettségi fejlesztés jelenlegi fázisában öt különböző típusú középfokú intézmény szaktanáraival még egyszer újra véleményeztetjük 10 tantárgy – köztük a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem – közép- és emelt szintű követelményeit. Az iskolák szeptember végére küldik be részletes véleményüket. A vélemények feldolgozását követően szeretnénk az Önökkel való személyes megbeszélésre sort keríteni.

Addig is kérem szíves türelmüket.

Budapest, 2002. szeptember 30.

Üdvözlettel:

Magyar Bálint