A cikk
egy korábbi vizsgálatról tudósít. (A közelmúltban az Országos
Köznevelési Tanács javaslatára Magyar Bálint oktatási miniszter ismét
Aáry-Tamás Lajost nevezte ki az oktatási jogok biztosává.)

A közoktatási intézmények felsőbb éves diákjai
gyakran megalázó feladatokat végeztetnek az úgynevezett beavatási
szertartásokon az elsős diákokkal – derült ki az Oktatási Jogok
Biztosának Hivatala megbízásából készült vizsgálatból. Előfordult, hogy
egy diáknak széklábat dugtak a fenekébe, egy másiknak pedig belenyomták a
fejét a WC-be.
 
Számos közoktatási
intézményben – főképp a szakiskolákban és a szakközépiskolákban –
létezik az úgynevezett szecskáztatás, vagyis az az elsős tanulókat
beavató szertartás, amely során a felsőbb éves diákok különböző
feladatokat találnak ki a gólyák számára – derült ki az Oktatási Jogok
Biztosának Hivatala megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány által a
2000/2001-es tanévben végzett, nemrégiben elkészült
konfliktusvizsgálatból. A kutatás során hatvan gimnáziumi,
szakközépiskolai és szakiskolai osztály 1500 diákját kérdezték meg.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa érdeklődésünkre elmondta: a
beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az
egészen durva megaláztatásokig terjednek. Néhány diák arról számolt be,
hogy a WC-re ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett
autóvezetést imitálnia, a lányoknak pedig iszap-birkózniuk kellett a
folyosón. Volt azonban olyan eset, hogy az elsős diák fejét belenyomták a
WC-be, s ráhúzták a vizet.

A
vizsgálat szerint előfordult az is, hogy széklábat nyomtak az egyik
fiatalember fenekébe. A biztos, épp a további esetek feltárása
érdekében, nem kívánta megnevezni az érintett
iskolákat.

Aáry-Tamás Lajos
elmondta: az iskolák egy részében a vezetők úgy tesznek, mintha nem is
létezne ez a jelenség, esetleg bagatellizálják a problémát. Máshol a
pedagógusok maguk állnak a szecskabál szervezésének élére, s csak ezeken
a rendezvényeken engedik meg, hogy feladatokat adjanak a felsőbb évesek
a gólyáknak, az óraközi „szivatásokat” vasszigorral büntetik. Az egyik
szakképző iskolában azonban egészen nyíltan vált a fegyelmezés eszközévé
az elsősök beavatása – mutatott rá az oktatási jogok biztosa. Elmondta:
a tanárok fölírják az órát zavaró elsősök nevét egy listára, melyen a
felsőbb évesek által ellenszenvesnek talált gólyák neve szerepel. A
listára kerülőket a szecskabálon egyesével hívják ki a színpadra, s ott
feladatokat adnak nekik.

A
pedagógusok, ha nem is feltétlenül ismerik a beavatási szertartások
durvább változatait, tisztában vannak vele, hogy léteznek ilyenek, s ha
tudomást is szereznek durvább eseményekről, nem vizsgálják ki az ügyet –
jelentette ki Aáry-Tamás Lajos. Az elsős diákok pedig nem mernek
panaszt tenni, hanem megpróbálnak igazodni az új közeghez. Mint azt
Aáry-Tamás Lajos megjegyezte: a beavatási szertartás célja éppen az,
hogy ne legyenek olyanok, akik nem engedelmeskednek. Akik panaszkodni
mernek, kétszer olyan rosszul járnak, mint azok, akik némán tűrik a
megaláztatásokat.

Az oktatási jogok
biztosa tűrhetetlennek tartja az iskolákban az ilyen eseményeket, ezért
vitát kezdeményez az érintettekkel a szecskáztatásról. Tapasztalatai
szerint ugyanis egy-egy eset napvilágra kerülése után egyre több panasz
érkezik, s egyre többen merik a nyilvánosság elé tárni
sérelmeiket.