Vannak
iskolák, ahol a gyerekeknek ebédet is nehezen tudnak adni, kevés a pad,
zsúfolásig telnek a termek, és tanszerekből is nagy a hiány. Emellett
súlyos kontrasztként hatnak azok az alapítványi elit iskolák, ahol a
legmodernebb számítógéppark már nem számít luxusnak, a saját uszoda és a
személyi tanár is mindennapos. Az utóbbiért jelentős összegeket, akár
másfél millió forintot is fizethetnek a szülők.
(Forrás: Magyar
Hírlap)

A Tizenkét Karátos
Magángimnáziumba általában vállalkozók csemetéi járnak. Itt többek
között marketinget, vállalkozói szemléletet is oktatnak, egyszóval
mindent, amire szükség lehet ahhoz, hogy a gyerekek idővel a „papa
nyomdokaiba léphessenek”. A budai iskola ügyvezető igazgatója, Marossy
Endre szerint iskolájuk az első alapkőtől az utolsóig különbözik egy
hagyományos iskolától.
A diákok egyharmada egyéni tanrend
szerint tanul, eszerint egy gyerekkel egy tanár foglalkozik. A létszám
is limitált, maximum tizennyolcan lehetnek egy osztályban. A tanárok –
szemben a hagyományos iskolákkal, ahol 22 órában tanítanak – hetente
tizenhat órát adhatnak, a fizetésük is jóval magasabb, mint máshol
tanító kollégájuké.
„Diákjaink Budán az egyik legjobb
eredménnyel, 4,09-es átlaggal érettségiztek tavaly” – büszkélkedik az
igazgató. A felvételi arány közel 100 százalékos, s diákjaik nemcsak
költségtérítéses egyetemekre nyernek felvételt. A tandíjak ennek
megfelelően igen borsosak. Ha valaki csak vizsgázni jár az iskolába, 150
ezer forintjába kerül évente, míg az a gyerek, aki rendesen, osztályban
tanul, 600 ezer forintot fizet. Másfél millió forintjába kerül viszont
annak a szülőnek az iskola, aki szeretné, hogy gyermekével külön
foglalkozzanak, egyéni tanrend szerint.

Persze alapítványi és alapítványi iskola között is van
különbség, sok helyen a nyelvtanítás a fő szempont. A Budapesti Német
Általános Iskola és Gimnázium német tanterv alapján működik, a tanárok
80 százaléka anyanyelvű oktató. Az intézményt részben a német, részben a
magyar állam finanszírozza.
„A nálunk tanuló diákok német
érettségit kapnak, ami nem csak az Unióban, de világszerte ismert és
elfogadott” – mondja Rab Irén, az iskola magyar oktatásvezetője. A német
iskolában a tanulók 60 százaléka magyar. Ôk az itteni követelményeknek
megfelelően tanulják a magyar nyelvet és irodalmat, a történelmet
viszont mindkét nyelven hallgatják. „Azok a gyerekek, akik kikerülnek
tőlünk, anyanyelvi szinten beszélik a németet” – állítja.
Ezt
sem adják azonban ingyen. Egy magyar gyereknek 1425 eurót (mintegy 350
ezer forintot) kell ezért fizetnie évente, német társának pedig közel a
dupláját. „Iskolánk készségorientált, a nyelvek mellett komoly hangsúlyt
fektetünk arra, hogy diákjaink az életben is boldoguljanak” – mondja
Rab Irén.

Hasonló ehhez az
Osztrák–Magyar Európa-iskola szellemisége is. Itt osztrák tanrend
szerint tanulnak a gyerekek, minden osztályfőnök osztrák, őket egészítik
ki a magyar pedagógusok magyar tantárgyai. A magyar nyelvet és
irodalmat, a történelmet, honismeretet és hittant magyarul hallgatják a
diákok. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a kreativitás fejlesztésére,
az épületben van színházterem, játszópark és videoterem is.

Mindezekért a szülők évente 260 ezer forintot fizetnek. Az
iskola az egész világon működő Keresztény Iskolatestvérek rendjének
szellemében neveli a gyerekeket keresztény felelősségre. Az elemi iskola
tagja egy osztrák–magyar képzési központnak, amely az óvodától az
érettségiig vezeti a gyerekeket, s hasonlóan a budapesti német
iskolához, kétnyelvű bizonyítványt kapnak.

A személyközpontúságot rengeteg iskola emeli ki fő
sajátosságként. Hogy mit is jelent ez? A Rogers Általános Iskola
Gimnázium és Szakközépiskola szerint a kommunikáció minden fajtájára
nagy hangsúlyt fektetnek. Nemcsak a diákok beszélik meg egymás között a
problémákat, a tanárok a konfliktuskezelést órarendbe is iktatják. A
szülőkkel is rendszeresen tartják a kapcsolatot, és iskolaszinten is
működik a problémamegoldás. A hagyományos tantárgyak mellett a gyerekek
évente megismerkednek valamelyik kultúra hagyományával. „Az iskolának
komoly számítógépparkja van” – mondja Gádor Anna, az iskola szakmai
vezetője. Az, hogy a nebulók a Rogersbe járhassanak, a szülőknek 35 ezer
forintjába kerül havonta. Ebbe a tankönyvek egy része, úszásoktatás és
kézműves foglalkozás is beletartozik. „Fontosnak tartjuk, hogy a tanárok
is folyamatosan képezzék magukat. Erre vannak a pedagógus műhelyek.”
Gádor Anna szerint a Rogers egy hagyományos iskolánál jóval
személyesebb, sokoldalúbb. Figyelembe veszik minden diák tempóját, és
próbálnak ahhoz alkalmazkodni. Azt azonban, hogy az ott végzett gyerekek
hogyan boldogulnak az életben, még nem tudták lemérni, jövőre
érettségizik az első évfolyam.