Történelemóra
helyett Ember és társadalom? / Nem marad el a történelemóra
A Magyar
Történelmi Társulat Tanári Tagozatának felvetése / A minisztérium
vezetőinek valamint a Történelemtanárok Egylete elnökének
reagálása
(Forrás: Népszabadság)

Történelemóra
helyett Ember és társadalom?

A történelemoktatás
megszüntetésének ötletét olvasták ki a történelemtanárok egy
javaslatból. Báthory Zoltán volt oktatási helyettes államtitkár szerint
csak a nemzeti alaptanterv revíziójáról van szó. Magyar Bálint oktatási
miniszter képtelenségnek tartja, hogy éppen róla feltételezik a
történelem tanításának eltörlését.
 
„Kérünk
minden kollégát, hogy valamennyi rendelkezésre álló fórumon fejtse ki
véleményét a történelemtanítás érdekeit súlyosan sértő koncepcióval
szemben!” – áll a Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatának
körözvényében, amelyben tájékoztatja az általános és középiskolai
történelemtanárokat arról, hogy veszély fenyegeti a történelemoktatást. A
felhíváshoz mellékelték az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
Ember és társadalom címmel közreadott tervezetét, amely a múlt év végén
jelent meg az Új Pedagógiai Szemlében.

A Nemzeti
Alaptanterv – 2002 – Vitaanyag jelzéssel megjelent javaslat komplex
formában tervezi tanítani az emberismeretet, a történelmet és a
társadalomismeretet. Szerzői az Ember és társadalom címmel jelzett
műveltségi terület oktatását két szintre bontják. Az első–hatodik
évfolyam tanulóit megismerteti a témával, a hetedik–tizenkettedik
évfolyamon pedig magas szinten tárgyalja a műveltségi területhez
szükséges tudnivalókat.

A téma e magasabb szintű
tárgyalásakor kerülnek elő a történelem kérdései olyan formában, hogy „a
nagy és kisebb történelmi korszakok nevének használata a történelmi idő
tagolására”. Vagy „a szűkebb haza, a lakóhely fontos eseményeinek
elhelyezése a köztörténet jelentős eseményeinek sorában”, „kormányzati
formák a magyar történelemben”. „történelmi példák eltérő
szokásrendszerekre”.

A szöveg kitér a történelem
elvi kérdéseire („Egy-egy történelmi eseménysor komplex forrásokon
alapuló, az okokat és az indítékokat sokoldalúan feltáró, a
bizonytalanságokat is tudatosító elemzése”) és konkrét történelmi
eseményekre és folyamatokra is („A XX. század két világháborúja”). A
tervezetet ijedten fogadó tanárok között mégis elterjedt a hír, hogy meg
akarják szüntetni a történelemtanítást, sőt attól is félnek, hogy
esetleg nem kell majd érettségizni ebből a
tárgyból.

A felhívást és mellékletét megkapta a
Magyar Tudományos Akadémia II. (filozófiai és történettudományok)
osztálya. Kosáry Domokos akadémikus, az Akadémia volt elnöke azt mondta,
hogy még nem tudta alaposan átolvasni a szöveget, első ránézésre
azonban aggályok merültek föl benne. – Nem akarok saját véleményemmel az
akadémikusoké elébe vágni – jelentette ki kérdésünkre. – Mindenesetre
Ormos Mária professzor asszony vezetésével bizottságot hoztunk létre,
amely megtárgyalja az elképzelést, és véleményünket eljuttatjuk a
minisztériumba.

Báthory Zoltán, a javaslat egyik
gondozója – aki a Horn-kormány idején az Oktatási Minisztérium helyettes
államtitkára volt – elmondta, hogy a tárca elrendelte a nemzeti
alaptanterv revízióját. Ennek szellemében készítik el a
reformtervezetet. Az alaptanterv tíz műveltségi területre osztotta föl
az oktatást, az egyik az Ember és társadalom címet viseli. Ennek a
műveltségi területnek a feldolgozására tettek javaslatot, mégpedig a
korszerű pedagógiai törekvések szellemében. – Egyáltalán nem foglaltunk
állást abban a kérdésben, hogy milyen mélységben kell tanítani a
történelmi kronológiát az iskolában – jegyezte meg Báthory. – A nemzeti
alaptantervnek éppen az a filozófiája, hogy a műveltségi terület keretén
belül meghatározott ismeretek megszerzésére sokféle program készülhet,
és az iskolák ezek közül azt választják, amelyet a legmegfelelőbbnek
tartanak.

A volt helyettes államtitkár szerint nem
meglepő, hogy a történelemoktatást csak egyféleképpen elképzelni tudó
tanárok támadásnak fogják föl ezt a koncepciót. – A konzervatív
történelemoktatók tiszteletre méltó társaságától nem szokatlan, hogy
fölemelik a szavukat az újfajta megközelítések ellen – mondta Báthory
Zoltán. – De nem is gondoljuk, hogy ne lehetne vitatkozni arról, ami
ebben a tervezetben áll.

Szívesen veszik az MTA
bizottságának véleményét is, és remélik, hogy a szakértői hozzászólások
alapján jól sikerül majd az oktatási reformnak ez a része. Az
alaptanterv revízióját célzó tervezetet május 31-ig véglegesítik, utána
vitára bocsátják, és szeptemberben kerül a minisztériumi grémium elé az
elfogadásra ajánlott változat.

Ép ésszel nem
feltételezhető, hogy én, aki annak idején második lettem az országos
középiskolai tanulmányi versenyen történelemből, majd történelem szakos
diplomát szereztem az ELTE-n, miniszterként pedig nemrégiben nemzeti
emlékezetprogramot indítottam útjára, most megszüntetem a történelem
érettségit – jelentette ki lapunknak Magyar Bálint oktatási miniszter. –
Eszemben sincs a történelemoktatás korlátozása, a nemzeti
alaptantervhez készülő tervezet igenis nagy súlyt fektet erre a
tantárgyra.

(2003. március
17.)

Nem
marad el a történelemóra

Hiller István szerint
semmi ok az aggodalomra: történelmet mindig fognak tanítani a magyar
iskolákban, és a tantárgy neve is történelem lesz. Az Oktatási
Minisztérium politikai államtitkára tegnapi írásunkra reagált, amelyben
arról írtunk, hogy egy tavaly év végén napvilágot látott tervezet
alapján sokan félnek a történelemoktatás
megszüntetésétől.
 
– Történelemóra nélkül
nincs magyar oktatásügy – jelentette ki Hiller István, az Oktatási
Minisztérium politikai államtitkára. – Történelem tantárgy volt, van,
lesz, és történelemnek is fogják hívni! A történelmi érettségi kötelező
lesz továbbra is mindenki számára, aki el akarja végezni a középiskolát:
ez politikai ciklusokon és kormányokon átívelő
követelmény.

Az államtitkár így reagált arra, hogy
tegnap megírtuk: az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság az
Ember és társadalom műveltségi területtel kapcsolatban készített
tervezete riadalmat váltott ki a történelemtanárok
között.

– Az Eötvös-társaság szabadon működő
szervezet, és Magyarországon mindenkinek joga van bármilyen javaslatot
küldeni, de határozottan le kell szögeznem, ez nem a minisztérium
dokumentuma. De ha már beszélünk róla, elmondom, hogy mint történésznek,
és mint államtitkárnak több lényeges kérdésben eltér a véleményem a
vitaanyagban foglaltaktól.

Hiller István a
legfontosabb problémát abban látja, hogy a hatályos oktatási törvény és a
közkézen forgó módosítási javaslat is a nyolcosztályos általános
iskolát tekinti alapintézménynek, azaz – ahogy az államtitkár
fogalmazott – a nyolcadik osztály a rendszer „kimeneti pontja”. Szerinte
ezen a téren mindenképpen meg kell teremteni az összhangot a törvény és
a majdani nemzeti alaptanterv között. – Magától értetődik, hogy
számítunk a nagy múltú Magyar Történeti Társaság tanári tagozatának
véleményére – mondta –, és magam fogom kérni a Magyar Tudományos
Akadémia II. (filozófia és történettudományok) osztályát, hogy
véleményezze a tervezetet.

Miklósi László, a
Történelemtanárok Egyletének elnöke kijelentette: a szervezet tagjai
nagyon fontosnak tarják, hogy mi történik az iskolákban, mi a hatályos
tananyag. Figyelemmel kísérik, hogyan valósul meg az, amit a nemzeti
alaptanterv bevezetése még 1995-ben megígért: miként alakul az iskolai
tantárgyak szakmai megújulása. Ehhez véleményük szerint szükség van a
széles körű nyilvános vitákra a tanárok, a történészek, a Magyar
Tudományos Akadémia tagjai és a felsőoktatás szakemberei
között.

– Természetes, hogy a szakemberek
véleménye is különbözik – mondta az elnök. – A tanárokból félelmet
kiváltó tervezet azonban csak egy munkaanyag, amelynek minden egyes
pontján lehet vitatkozni. Az én véleményem szerint semmilyen formában
sem veszélyezteti a történelemoktatást. Követelményrendszeréből
egyértelműen következik, hogy alapvető történelmi ismereteket kell
elsajátítaniuk a diákoknak. – Ez a tervezet a tantervkészítőknek és a
tankönyvíróknak szól – mondta Miklósi László. – Egy keretet határoz meg,
amelynek alapján nagyszerű és rémes tanmenetet egyaránt lehet
készíteni.

(2003. március 18.)