Az
iskolák elsősorban a nyugdíjaskorú tanárokat küldik el
(Forrás:
Népszabadság)
Kettős szorításban
vannak az iskolák és fenntartóik: a fogyatkozó gyermeklétszám és a
csökkenő tanulói óraszámok együttes hatása miatt egyre kevesebb
pedagógusra lesz szükség. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ)
számításai szerint négy év alatt mintegy 4000-4500 pedagógus marad állás
nélkül, ezzel a pedagógus-munkanélküliek száma 2006-ra meghaladhatja a
tízezret.
– A munkáltatók a
problémát elsősorban a már nyugdíjaskorú, de még dolgozó kollégák
elbocsátásával próbálják orvosolni – mondja Árok Antal, a PSZ titkára. –
Ez azonban mind érzelmileg, mind anyagilag nagy megrázkódtatást jelent
az idős tanároknak, tanítóknak. Hiszen nem számíthatnak a nyugdíj
mellett kapott bérre, és nem utolsósorban ott kell hagyniuk azt az
intézményt, ahol fél életüket eltöltötték. Az idősebb pedagógus azonban
többe kerül a fenntartóknak, hiszen egy pályakezdő alapbére mindössze
100 ezer forint, egy nyugdíj előtt állóé viszont már 200 ezer forint
fölött van – mutatott rá Árok Antal. Megjegyezte: jó volna, ha a
minőségi munka alapján döntenének a fenntartók, de sajnos ma még sokszor
inkább a bértábla szerinti „legolcsóbb” kollégát
választják.
Az alkuk most zajlanak: a
pedagógusok elbocsátása, a nyugdíjazás azonban érzékeny téma, az
iskolabezárások miatt felkavart légkörben az intézményvezetők nem is
szívesen nyilatkoznak. Egy XI. kerületi általános iskola igazgatója azt
mondta: most még nem kényszerülnek elbocsátásokra, mivel régebbről
maradtak üres álláshelyek, de ezek most megszűnnek. Az viszont
előfordulhat, hogy több pedagógust csak részmunkaidőben tudnak majd
alkalmazni. Egy másik iskolából kilenc pedagógust bocsátanak el: közülük
négyen nyugdíjaskorúak.
Nemcsak az
elbocsátás okoz problémát: az egyetemekről, főiskolákról évente kikerülő
csaknem tízezer pályakezdő pedagógus is nehezen talál munkát. Ma már
ritka az olyan álláshirdetés, amelyben az iskolák keresnének
pedagógusokat, inkább a tanárok ajánlják magukat. Az 50 százalékkal
megemelt bérek, és a diplomás minimálbér ugyanis ismét vonzóvá tette a
tanári pályát. Egy-egy álláshelyre a béremelés előtt egy-két jelentkező
volt, ma már öt-hat. Árok Antal szerint mindez azonban paradox módon egy
olyan helyzetben következett be, amikor az óraszámok, illetve a diákok
létszámának csökkenése miatt egyre kevesebb pedagógusra van
szükség.