Továbbra
sem sikerült megegyezni a közoktatási törvényjavaslat legvitatottabb
pontjairól a pedagógusszakszervezetnek a kormányoldallal. A törvénnyel
kapcsolatos csütörtöki tárgyaláson az MSZP és az Oktatási Minisztérium
képviselői a legnagyobb vitát kiváltó kérdésben nem engedtek. Így az
általános iskolák első három osztályában továbbra is csak szülői
beleegyezéssel lehet buktatni, és nem kapnak érdemjegyeket sem a
kisdiákok, ehelyett szövegesen értékelik őket.
(Forrás:
Origo)
Nem közeledtek az álláspontok
a közoktatási törvényjavaslat legnagyobb vitát kiváltó kérdésében a
kormányoldal és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közötti
csütörtöki egyeztetésen. A javaslatban ugyanis az szerepel, hogy az
általános iskolák első három osztályában csak szülői beleegyezéssel
lehet buktatni, és osztályzat helyet szöveges értékelést kaphatnak csak a
kisdiákok. A kormányoldal ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen
osztályozni a kisiskolásokat, a PDSZ azt szerette volna elérni, hogy az
iskolák dönthessék el, milyen módszert választanak az
értékelésre.
Jánosi György, a
parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke és Szüdi János, az
Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára tárgyalt csütörtökön
Kerpen Gáborral, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének
elnökével.
Az egyeztetésre azért
került sor, mert Kerpen Gábor hétfőn bejelentette, ha a közoktatási
törvény módosítását a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés
június 23-án, a szakszervezet az Alktománybírósághoz
fordul.
A tanárok szerint ugyanis
előfordulhat, hogy irreálisan sok túlórára kötelezik őket. Eddig ugyanis
évi 280 órányi, a jogszabály-módosítás következtében viszont 490 óra
túlmunkára lehetne benttartani a tanárokat.
Jánosi György az [origo]-nak elmondta, hogy a
csütörtöki egyeztetésen az oktatási tárcával együtt ígéretet tettek
arra, hogy a túlórák ügyét egy kormányrendeletben maximálnák. E szerint
naponta legfeljebb két, hetente pedig hat túlórára lehetne kötelezni a
pedagógusokat, de csak rendkívüli helyzetben – így betegség, baleset
esetén – de semmiképpen sem huzamosabb ideig.
Kerpen Gábor közölte: a kormányoldal ígérete ebben a
kérdésben elmozdulás az eddigiekhez képest, de megállapodás egyelőre nem
született, többek között azért sem, mert írásban még nem kapták meg a
szóban forgó kormányrendelet tervezetét. Kerpen szerint azt továbbra sem
tudják elfogadni, hogy éves szinten 490 órányi túlmunkára – a
munkáltató által egyoldalúan elrendelhető, kötelező óraszámon felüli
órára – lehetne kötelezni a pedagógusokat.
Ezért a szakszervezet azt szeretné, ha nem csak napi és
heti, de éves szinten is maximálnák a túlmunkát. Erre azonban egyelőre a
kormány és a kormánypártok nem hajlandóak – mondta Jánosi a tárgyalás
után. Kerpen szerint nem tettek le arról, hogy az Alkotmánybírósághoz
forduljanak a kérdésben, erről pénteken dönt a PDSZ
választmánya.
Az illetménypótlék
kérdésben közeledtek az álláspontok, de végső megegyezés még erről a
pontról sem született. A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy
azokban az iskolákban, ahol nincs kollektív szerződése a tanároknak, ott
sem egyénileg, hanem a tantestület egészével állapodjanak meg a
pótlékok összegéről. Ezt a javaslatot a kormány és a kormánypártok
nevében Jánosi György és Szüdi János elfogadta, így a későbbiekben ezt
törvénybe is foglalják, valószínűleg még idén év
végén.
A PDSZ vezetője a csütörtöki
egyeztetésen ismételten kifogásolta azt is, hogy nem egyeztethető össze a
végzettségekre vonatkozó követelményekkel a nem szakrendszerű tanítás
az ötödik és hatodik évfolyamon. A jogszabály ugyanis azt rögzítené,
hogy ebben a két osztályban az időkeret 25-40 százalékában tanítók
oktassák a képesség és kézségfejlesztő tárgyakat. A tárgyaláson azonban
ebben a kérdésben nem sikerült megoldást találni, mert a kormányoldal
ragaszkodott a törvényjavaslatban már kidolgozott
változathoz.
Jánosi György szerint
azért nem engedtek a PDSZ kérésének, mert csak intézményi szinten lehet
eldönteni, melyik tanárnak vagy tanítónak nincs meg az előrít óraszáma,
kinek kell még újabb órákat vállalnia. A szakszervezet viszont azt
szerette volna elérni, hogy a tanárokat részesítse előnyben a jogszabály
a nem szakrendszerű oktatásban.
Révész Máriusz, az oktatási bizottság fideszes alelnöke
közölte: a törvény alkalmazása sok problémát fog okozni, a koncepcióval
alapvetően nem értenek egyet, így nem szavazzák meg a kormány
javaslatát a hétfői zárószavazáson. Az azonban örvendetes, hogy néhány
vitatott kérdésben engedett a kormányoldal.
A közoktatási törvény átfogó módosításáról hétfőn
szavaz a parlament. A jogszabályról már hónapok óta vitatkoznak, a
szakszervezet nyomására több ponton módosította a tervezetet az oktatási
tárca, de az engedmények ellenére is maradtak alapvető
véleménykülönbségek a PDSZ és a kormányoldal között.
A legnagyobb vitát az az ötlet váltotta ki, hogy az
általános iskolák alsó tagozatán ne lehessen sem buktatni, sem
osztályozni, de még leckét adni sem hétvégékre. Később a minisztérium
engedett, így a leckék eltörlését visszavonták, emellett negyedik
helyett harmadikig nem lehet – csak a szülő beleegyezésével – buktatni,
illetve a sokat hiányzó diákokat évismétlésre
kötelezni.