Az
Oktatási Minisztérium közleménye
(Forrás: www.om.hu)

Az OKNT ülésén két naprendi pont
szerepelt:

I. Javaslat a
kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/200.
(IX.21.) OM-rendelet módosítására. Előadó: Sipos János közoktatási
helyettes államtitkár.

II. A Nat-2
vitaanyag megbeszélése. Előadó: Vass Vilmos
projektigazgató

I. A
módosítás, amely csak az OKNT egyetértésével léphet életbe, a tanuló
által a heti kötelező óraszámon felül önkéntes vállalással felvehető
heti óraszámok változására vonatkozott.

A hozzászólók többsége üdvözölte, hogy a módosítás
értelmében a hetedik-tizedik évfolyamokon a kötelező óraszám
csökkentésével párhuzamosan a tanuló által a heti kötelező óraszámon
felül önként felvehető tanítási órák száma háromról négyre
növekszik.

Ugyanakkor többen
aggodalmuknak is hangot adtak:

1.
Megállapították és nehezményezték, hogy a közoktatási törvény
óraszámcsökkentésről szóló előző módosítása átgondolatlan volt, ami több
pedagógus szakmai szervezet bírálatát váltotta ki.

2. Többen úgy ítélték meg, hogy a tanulók iskolai
elfoglaltságának időbeli ismételt megnövelése a túlterhelés
csökkentésének meghirdetett koncepciójával ellentétes tendenciát valósít
meg, és veszélyes precedenst teremt.

3. A harmadik jelentős aggodalom az óraszámnövelés jogi
lehetőségének pénzügyi fedezetére vonatkozott. Az a félelem
fogalmazódott meg, hogy a törvényi lehetőség egyenetlenül válhat
valósággá az iskolafenntartó önkormányzatok anyagi helyzetétől, illetve
lehetőségeitől függően.

4.
Megnyugvással fogadta az OKNT, hogy a többletóraszámok nemcsak az
emeltszintű vagy tagozatos képzés számára biztosíthatnak többlet
lehetőséget, hanem a tanulási nehézségekkel küzdő diákok segítésére is.
Bár félő – fogalmazták meg -, hogy éppen azoknak az iskoláknak nem lesz
erre lehetőségük, amelyekben éppen az ilyen tanulók vannak
többségben.

Válaszában Sipos János
helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy a közoktatási törvény
mostani módosítása során az 52.§ változása az iskolák számára a
fenntartó részéről kötelezően biztosítandó tanári órakeret mennyiségét
úgy szabályozza, hogy – a tanulói heti kötelező óraszám csökkentésével
párhuzamosan bevezetve – az egyéni foglalkozás időkeretének 5%-ról
12%-ra emelésével az egyes évfolyamokon osztályonként hetente 1,4 – 2,1
többlet-órakeret áll rendelkezésre. (A fenntartónak járó állami
normatíva egyes naptári évekre történő megállapításánál pedig a
képzéshez szükséges pedagógus-álláshelyek mennyisége is
szempont.)

A Tanács a
rendeletmódosításhoz 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás és 1
ellenszavazat mellett az egyetértést megadta.

II. Az OKNT a 2. napirend bevezetéseként
meghallgatta Vass Vilmos projektigazgató rövid tájékoztatását a
módosított, ún. Nat-2 munkálatainak hátralévő állomásairól.
Az
elkészült javaslat kormányhoz történő benyújtása előtt három egyeztetési
körben tervezik a véleménycserét. Első körben – amely az OKNT jelen
vitájával veszi kezdetét – a legfontosabb tanácsadó testületekkel
egyeztetnek a készítők: az OKNT-vel, a KT-val, a Diákjogi Tanáccsal és a
Kisebbségi Tanáccsal. A második egyeztetési körben – ez 500 helyet
jelent – a szakmai szervezetektől, közigazgatási hivataloktól, megyei
pedagógiai intézetektől az OM háttérintézményeitől, a közigazgatási
hivataloktól, önkormányzati szövetségtől kérnek augusztus 31-ig
véleményt. Ezen vélemények birtokában elvégzik a tervezet korrekcióját,
és csak ezt a javított változatot bocsátják vitára szeptemberben az
iskolák és a szélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával. Csak a viták
alapján korrigált változat kerül jóváhagyásra előre láthatólag az OKNT
októberi ülése elé.

A
Nat-tervezetről a vitában elhangzottak az alábbiakban
összegezhetők:

1. A hozzászólók
kivétel nélkül elismerően állapították meg, hogy a Nat-tervezet
munkálatai az OKNT korábbi megjegyzéseinek szellemében haladtak. A
készítőknek sikerült egy kompetencia-alapú, elsősorban a képességek
fejlesztésére alapot nyújtó dokumentumot készíteniük. Ugyanakkor
erőteljes igényként fogalmazódott meg a terjedelmi szűkítés.

2. A hozzászólók üdvözölték, hogy a
Nat beterjesztett szövegváltozata alapja lehet az OKNT által az eddigi
Nat-tal kapcsolatos megbeszélések során egyértelműen elfogadott
kétpólusú, három színtű (Nat – ajánlott akkreditált kerettantervek,
illetve programok – helyi tantervek) tartalmi szabályozásnak, amely úgy
segíti megvalósulni a nevelés-oktatás alapvető tartalmi egységét, hogy
közben nem sérti a nevelési-oktatási feladatok tejesítéséért közvetlenül
felelős nevelőtestületek szakmai autonómiáját, sőt segíti ennek
érvényesülését. Egyértelművé vált a vitában, hogy az OKNT a Nat-ot egy
átfogó szabályozó rendszer alapvető elemének tekinti, amely azonban csak
a sürgősen elkészítendő alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga
követelményeivel együtt képes a tartalmi szabályozás funkcióját
betölteni. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan fogalmazódott meg a jelenlegi
dokumentum-szöveg bevezetőjének átfogalmazására vonatkozó igény annak
érdekében, hogy mindenki számára egyértelmű és világos legyen a Nat
helye és szerepe a tartalmi szabályozás rendszerében. Igényként
fogalmazódott meg az is, hogy ez a preambulum stílusában is közeledjék
az előírás nyelvezetéhez.

3.
Ugyancsak elismeréssel nyugtázta a hozzászólók többsége, hogy a Nat
beterjesztett szövege fejlesztési feladatok terminusaiban fogalmazza meg
a tartalmi fejlesztésre vonatkozó előírásokat, hogy tehát egyfelől nem a
közvetítendő tartalmi elemeket (azaz a tananyagot), másfelől pedig nem a
teljesítendő követelményeket tartalmazza. Ugyanakkor volt, aki
hiányolta, hogy a Nat nem határozza meg legalább azokat az alapvető
tartalmi elemeket és ezek százalékos arányait, amelyek az egységes
nemzeti műveltség, az ún. „nemzeti műveltségi kánon” alapjai lehetnének,
és volt, aki a tennivalók követelmény-színtű megfogalmazását
szorgalmazta.

4. Általános
helyeslésre talált, hogy a dokumentum „közös kiemelt feladatokat”
fogalmaz meg, amelyek valóságos nevelési értéknyilatkozatként is
értelmezhetők. Javaslatok hangzottak el ezek gazdagítására: az erkölcsi
nevelésre, a közös európai értékek megjelenítésére, a hon- és népismeret
keretében az anyanyelv szerepének kiemelt szerepeltetésére, az
önismeret és énkép kialakításának elősegítésére, a családra mint
mikrokörnyezetre vonatkozó feladatpontok beiktatása útján. Más
megközelítésben fölmerült a nevelés-oktatás terminus használatának
igénye a feladatok meghatározásánál.

5. A NAT kultúrafelfogását illetően felvetődött annak
az igénye, hogy e dokumentum jelenítsen meg hivatkozást az „ifjúsági
kultúra” szerepére az iskolai műveltségi kánonban, nemkülönben az iskola
és a kultúraközvetítő intézményrendszer (közművelődés, írott és
elektronikus média, művészeti intézmények, civil művelődési mozgalmak)
kölcsönös együttműködésére.

6.
Alapvető egyetértés mutatkozott a műveltségi területeknek és
részterületeknek a dokumentumban felépített struktúrájával. Nem vitatta
az OKNT a műveltségi területek konzisztenciáját, amely megfelel a
NAT-ban kialakult hagyományoknak. Ugyanakkor kivétel nélkül minden
hozzászóló bírálta az egyes műveltségi területek – úgymond – „önjáró”
megjelenítését. A dokumentum egészét önmagukban színvonalas részek
halmazának minősítették, erőteljesen hiányolva azt a szerkesztői munkát,
amely e részhalmazokból egységes rendszert hivatott megalkotni. Ezzel
összefüggésben javaslat hangzott el a címrendszer és a címrendszeri
hierarchia átgondolására, a műveltségi területek szuverén mozgásterét
nem sértő egységesítésére.

7. A
fentiekkel összefüggésben számos kritikai megjegyzés és korrekciós
javaslat hangzott el a formai megjelenítésre vonatkozóan. Többen
kifogásolták a fejlesztési követelmények megjelenítésére alkalmazott
táblázatos megoldást, amely több ponton formális megoldásokhoz,
erőltetett – olykor már-már nevetséges -  megfogalmazásokhoz és
szükségtelen átfedésekhez vezetett.

8. Súlyos kritika érte a tervezet
terminológiahasználatát. A tanuláselmélet, pszichológia nyelvhasználati
konvencióinak megfelelő szövegellenőrzést és szerkesztői munkát igényelt
az OKNT. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a jelen ülésen
kézhez kapott, és a megjegyzések, valamint a beérkezett korrekciós
javaslatok figyelembe vételével átdolgozott definíciós katalógus újra
szerepeljen az OKNT szeptemberi ülésének napirendjén, s kerüljön
publikálásra is a szabályozó dokumentumok egységes értelmezésének
segítésére.

9. Nem volt vita a
tekintetben, hogy elengedhetetlenül szükséges megteremteni a Nat
széleskörű társadalmi legitimálását, azaz biztosítani annak lehetőségét,
hogy ezen alapvető dokumentumról a kormányhoz történő benyújtása előtt
széleskörű szakmai és társadalmi vita bontakozzék ki, amelynek során
világossá válhat, hogy a Nat a jelenlegi koncepciójában a kívánatos
iskolai modernizációnak, közelebbről a tartalmi szabályozás reformjának
fontos, előremutató eleme. A széleskörű szakmai és társadalmi vitára az
OKNT már a most elhangzott észrevételeket is figyelembe vevő,
átdolgozott változatot javasolja.

10. Nyomatékosan igényelte az OKNT, hogy a NAT tervei
mellett váljon nyilvánossá az implementáció menetrendje is Ezzel
összefüggésben többen nagy nyomatékkal óvtak az implementációs folyamat
megkezdésének elsietésétől. Ismételten elhangzott az utalás az
„idő-csapdára”, amely fenyegető határidők formájában szűkíti vagy akár
lehetetlenné is teszi a szükséges korrekciók átgondolt kivitelezését és –
ami nem kevésbé fontos! – a szakmai és társadalmi legitimálást. E
többségi véleménnyel szemben elhangzottak olyan érvek is, amelyek
szerint az új Nat 2004. szeptemberére a közoktatási törvényben elrendelt
felmenő rendszerű életbe léptetése elengedhetetlenül szükséges ahhoz,
hogy a fejlesztési folyamatok beinduljanak. E vélemények szerint a
kormányzatot nem arra kellene rábírni, hogy a 2004-es határidőt 2005-re
módosítsa, hanem arra, hogy azonnal nagy összegek mozgósításával
elrendelje a szabályozás középső szintjét jelentő kerettantervek,
illetve programok széles választékának kidolgoztatását, illetve azoknak a
már meglévő tantervi variánsoknak vagy kezdeményeknek az összegyűjtését
és kritikus átdolgozás utáni akkreditáltatását, amelyek orientációs
funkciót hivatottak betölteni a Nat és a helyi tantervek
között.

11. Korábban már többször
leszögezett álláspontjához konzekvensen az OKNT ezúttal is hangsúlyozta
annak fontosságát, hogy a NAT 95-ről (a revízió szempontjairól,
indokairól) magas szintű minisztériumi állásfoglalás lásson napvilágot,
mintegy indoklásául a változásoknak.

12. Az OKNT tagjai számos apróbb, részletező javaslatot
tettek részben a szöveg tartalmi gazdagítására, részben a megfogalmazás
szakmai pontosítására vonatkozóan. Ígéretet tettek e megjegyzések
írásos formában való rögzítésére, és az illetékesekhez való
eljuttatására.