• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Szaloncukor – echte Hungarikum
2003. december 19. péntek, 0:00

Ki
gondolná, hogy bármerre járva a világban, ha szaloncukrot látunk, az
Magyarországról származik vagy magyar származásúak készítik
(Forrás:
Múlt-kor)

Akár hungarikum is lehetne
a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század elsõ
harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható,
selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is
kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral
találkozunk, az feltehetõen Magyarországon készült, s ha
mégsem, akkor elõfordulása csak az ott élõ
magyaroknak köszönhetõ. Pedig a fondantcukor – túltelített
oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor
õse és alapja, Franciaországból származik. Elsõ
említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században
Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerű
csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett
édességkészítõk kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel
ízesített fondant-szerű cukorka, de legfõképpen a sörbet, a
fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva,
hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként
ismerünk.


Mégis, ha a fondant
magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német
bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A
XIX. század elsõ felében már ismerték és készítették a
fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben – tudta meg a
Múlt-kor Borsódy Mihály
szakértõtõl.


Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre
nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítõ
szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben, s a
század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai
cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között,
kézi munkával, szabad tűzön, lábasokban fõzték a fondant-t.
Hűtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték,
csomagolták. Az elsõ fondant-t készítõ gépeket a
híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX.
század végén. (…)


Teljes
cikk

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 5.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017