Ez derül
ki abból a kutatásból, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ és
Emlékgyűjtemény Közalapítvány megrendelésére, csaknem ezer fő
lekérdezésével készített a Szonda Ipsos
(Forrás:
Népszabadság)

A felmérés kimutatta,
hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze két százaléka mondható jól
tájékozottnak, 16 százaléka pedig kimondottan tájékozatlan. A legtöbb
ismerettel a 26-35 és a 36-45 évesek rendelkeznek, a leghiányosabbnak
pedig a legidősebbek, valamint a 18-25 évesek tudása
bizonyult.
 
A megkérdezettek 67 százaléka
tudta elhelyezni időben a második világháború alatt történteket, 22
százalékuk viszont nem tudott vagy nem akart nyilatkozni erről – közölte
tegnap Harsányi László, a kulturális tárca holokauszt-megemlékezésekért
felelős miniszteri biztosa.

A
felmérésben részt vevők 26 százaléka nem volt tisztában a holokauszt
konkrét jelentésével, és bár kilencven százalékuk hallott Auschwitzról,
Dachau esetében ez az arány már csak mintegy 40 százalékos volt. A
válaszadók 22 százaléka jelölte meg azt a „sávot”, amelyre a magyar
zsidó áldozatok számát teszik; félmillió embernél többre becsülték azt a
számot, amelyet a kutatók 450–600 ezer közöttire
becsülnek.

A felmérés szerint
Magyarországon az embereknek valamivel több mint egynegyede hallott
olyan állításról, amely tagadta a holokausztot, míg ugyanez az arány
Nyugat-Európában 50-70 százalékos. „Magyarországon ma a holokauszt
tagadása a szélsőséges antiszemitizmusnak manifeszt megnyilvánulása” –
mondta a miniszteri biztos. A felmérés szerint hazánkban a felnőttek
csupán két százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a nácik által a
zsidókon elkövetett tömeggyilkosság nem történt meg. Ez az arány
Nagy-Britanniában hét százalék, Franciaországban öt százalék,
Németországban pedig nyolc százalék.

Ugyanakkor a megkérdezettek 45 százaléka „inkább nem
ért egyet” azzal, hogy a zsidók jogosan kérnek kárpótlást ma a magyar
államtól, viszont a többség (54 százalék) úgy vélekedik: az iskolákban a
diákoknak még többet kellene tanítani a témáról.

Eredeti cikk