Miben hoz
újat a bolognai folyamat?
(Forrás:Fisz.hu)

A Szent István Egyetemből kiváló gazdálkodási és
mezőgazdasági kar önálló intézménnyé vált: így jött létre a gyöngyösi
Károly Róbert Főiskola. A főiskolán már érezhetőek a bolognai folyamat
jelei: 2005-től elindul a kétciklusú képzés, megjelennek az idegen
nyelvű programok, a hallgatóknak több lehetőségük van külföldön tanulni.
Ehhez hasonló változások, fejlesztések az ország minden felsőoktatási
intézményében vannak, illetve várhatóak, többek között a bolgonai
folyamat jegyében. Az ezzel kapcsolatos átalakulásról, várható
tendenciákról Dr. Dinya László tudományos és kutatási rektorhelyettest, a
Nemzeti Bologna Bizottság elnökét kérdezte a fisz.hu
munkatársa:
A Károly Róbert Főiskolán
milyen átalakulásokra lehet számítani a bolognai folyamat
jegyében?

Számunkra a bologna folyamat azt
jelenti, hogy 2005-től megindulnak a jelenleginél kevésbé specializált
alapszakokon az első 3 éves ciklusban a képzések (pl. gazdasági
képzésünkben a jelenlegi 6 szak helyett 3 szélesebb képzési ágra fogunk
felvételt meghirdetni, és azokon belül lesz lehetőség későbbi
szakosodásra). Mindkét fő képzési területünkön (gazdaságtudományi,
agrártudományi) második ciklusú (mester szintű) képzési programot is meg
kívánunk hirdetni, ahová az első ciklusban végzettek elméletibb jellegű
képzési igényük esetén további két évig tanulhatnak
tovább.

Milyen helyzetet teremt hazánk
EU-s csatlakozása, a bolgonai folyamat mellett mire lehet
számítani?

A jelenlegihez képest teljesen eltérő versenyfeltételek
közé kerülünk: megjelennek itthon a külföldi intézmények vonzó
programkínálatukkal, potenciális hallgatóink EU-polgárként bárhová
jelentkezhetnek külföldön is, és egyre nő az e-learning, az internetes
távoktatás iránti igény.  Nem utolsó sorban pedig gyorsan
csökken a beiskolázható korosztály abszolút létszáma (demográfiai
apály).  Mindezt még fokozza, hogyaz egyre növekvő
szakmunkáshiány miatt egyes középfokú végzettséget igénylő szakmákban
ugrásszerű lesz a fizetésemelkedés, amely a felsőoktatástól a korosztály
egy részét a szakmunkásképzők felé vonzza. Emiatt gondoskodnunk kell
arról, hogy programjaink idővel azokat is befogadják, akik majd
szakmunkásként munka mellett, korábbi tanulmányaikat is lehetőség
szerint beszámíttatva szeretnének mégis diplomát szerezni. Valamint
kínálnunk kell másod-, harmaddiplomát adó, szakosító programokat azok
számára, akik első diplomájukkal még nem tudnak elhelyezkedni, vagy
azzal nem elégednek meg.

Milyen nehézségekkel kell
szembenézniük a bolognai folyamat kapcsán?

A bolognai folyamattal kapcsolatos
várható nehézségeink részben hasonlítanak valamennyi hazai felsőoktatási
intézményéhez: a képzési struktúrát gyorsan kell átalakítani, számos,
ma még nem is létező, az oktatást kísérő szolgáltatás kiépítésére van
szükség. A nemzetközi szintűvé váló akkreditációs követelmények miatt az
ún. „sztár” -oktatók megszerzése, illetve megtartása lehet még fontos
tényező.  Ezeknek a nehézségeknek a leküzdése terén – a hazai
intézmények többségével szemben – bizonyos mértékű lépéselőnyben
vagyunk: felkészültünk programjaink angol nyelvű oktatásának
megindítására, kollégiumi, sport, könyvtári és informatikai
szolgáltatásaink nagyságrendű bővítése és színvonalnövelése érdekében
többmilliárd Ft-os beruházásaink vannak folyamatban, nemzetközi
színvonalú honlapot és Internet-szolgáltatásokat fejlesztünk
ki.

Mit
profitálhatnak mindebből a
hallgatók?

Abból kell kindulni, hogy hallgatóink EU-polgárok
lesznek, akiknek egy globalizálódó munkaerőpiacon kell versenyképesnek
lenniük. Értelmes ember csak olyan képzésbe fog pénzt, időt energiát
ölni, amelytől ezt a versenyképességet megkaphatja: amely intézménynek
és amely képzési programnak a diplomájával nálunk, Európában, vagy
bárhol a világon szívesen látott munkaerő. Azok az intézmények és azok a
programok, amelyek nem tudják a jövőben felmutatni az egységesülő
európai felsőoktatás tanúsítványait (bármilyen kiválók is egyébként a
maguk szűk régiójában), azok egyre kevésbé számíthatnak hallgatóra,
következésképpen eltűnésre ítéltetnek. Tehát a magyar hallgatóknak ez az
egész folyamat azért jó, mert nem lesznek versenyhátrányban senkivel
szemben Európában, vagy akár idehaza (lásd a multik foglalkoztatási
gyakorlatát), igényeik szerint mehetnek bárhová külföldre részképzésre
(mert az intézmények kölcsönösen beszámítják a
tanultakat).