Portál a
tanulás tanulásáról
(Forrás: origo)

A nemzetközi felmérések tanúsága szerint a magyar
iskolások a sereghajtók közé tartoznak az olvasási, tanulási készségek
területén. Márpedig megfelelő „tanulni tudás” hiányában nehéz jövő elé
néznek a gyermekeink, hiszen az élethosszig tartó tanulás korszakában a
tudás folyamatos fejlesztésére van
szükség. 
 
Jó hír ugyanakkor, hogy ma már nagyon sok szaktudás és
tapasztalat halmozódott fel világszerte a tanulási problémák sikeres
kezelésével kapcsolatban. Az emberi agy, a tanuló agy működését napról
napra jobban értjük. A tanulásnak ma már éppúgy kidolgozták a
technológiáit, mint bármilyen más munkának.

Ezekkel a hatékony módszerekkel gyorsabban,
eredményesebben lehet elsajátítani az új ismereteket iskoláskorban és
később a felnőtt életben is. A tanulásmódszertan.hu
portált azért
hozták létre, hogy közkinccsé tegyék ezeket, a Magyarországon még alig
hozzáférhető ismereteket, módszereket. A készítők jó szívvel ajánlják az
itt olvasható információkat, és tanulásmódszertani tréningjüket
mindazoknak – szülőknek és gyerekeiknek – akik komolyan veszik a
jóslatot, hogy századunkban a legfontosabb termelőerő az emberi tudás
lesz.

A gyerek születésétől hatéves
koráig úgy tanul meg beszélni, gondolkozni, bonyolult társas
viszonyokban eligazodni, hogy ebben jószerivel csak a saját tanulási
technikáira támaszkodik. Mint a spongya szívja magába az információt,
sosem fárad el, sőt láthatóan élvezi a dolgot. Az iskolába lépéskor a
legtöbb gyerek még nagyon kíváncsi, de az évek múlásával megváltozik a
helyzet.

Az ötödikesek bizonyítványa
átlagosan már egy egész jeggyel rosszabb, mint az alsó tagozatban volt,
a következő három évben ez a hanyatlás lassabb ütemben, de folytatódik.
Ennek döntően az az oka, hogy a 10-12 éveseket az iskolarendszer úgy
kezeli, mint akik képesek kizárólag a tankönyvek és az órán elhangzottak
alapján tanulni. Feltételezik a gyerekekről, hogy rendelkeznek az
önálló otthoni tanuláshoz szükséges önfegyelemmel, elszántsággal,
kitartással, be tudják osztani az idejüket, tudják melyik tantárgyat,
hogyan és milyen sorrendben célszerű tanulni, mikor és hogyan kell
hatékonyan pihenni.

A valóság ezzel
szemben az, hogy még a jó képességű tanulóknak is csak 5-10 százaléka
rendelkezik ezekkel a készségekkel. A legtöbb felső tagozatba lépő
gyerek jellemző, visszatérő panasza: „Hiába ülök a könyv fölött egész
délután, nem megy a fejembe ez a bonyolult szöveg! Hogyan tanuljam meg,
ha nem is értem? Tegnap tényleg tudtam, de mára egyszerűen az egész
elszállt a fejemből.”

Minden
negyedik fiatal úgy lép ki a a mai iskolarendszerből, hogy gyakorlatilag
nem tud olvasni. Döcögve, szótagolva betűzi a szöveget, de annak
jelentésével már alig van tisztában. Sok „problémás” gyerek valójában
megfelelő képességekkel rendelkezik, de az ismeretek elsajátításához
szükséges legfontosabb készség, a jó szövegértéssel járó olvasni tudás
híján valamikor tíz éves koruk táján elvesztik a tanulás és a tudás
fonalát.

Tragikus tény, hogy a
teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok sokszor végleg kioltják a
természetes kíváncsiságot, megakasztják, hibás vágányra terelik a gyerek
szellemi fejlődését. Márpedig, ha a diák erőfeszítései nem növelik
napról-napra a teljesítőképességet, ha nem érzi, hogy a tanulás során
egyre inkább birtokba veszi a világot, kényszerintézménnyé lesz számára
az iskola, ahol egyre rosszabbul érzi magát. Nekik segíthet talán a
tanulásmódszertan.hu portál.

Eredeti
cikk