Az elmúlt
ötven év legnagyobb ásatása
(Forrás: Múlt-kor)

A Holt-tenger északnyugati partján
fekvő Kumrán egykori lakóiról, az esszénusokról nevezetes, akiket
tanulmányokban és konferenciákon is gyakran emlegetnek „zsidó
szerzetesekként”. Eddig minden amellett szólt, hogy az esszénusok zárt
és világtól elvonult közösségben éltek, és ők írták az ókori Közel-Kelet
egyik legértékesebb ránk maradt emlékét, a Holt-tengeri tekercseket.
Két izraeli régész legújabb kutatásukra hivatkozva most azt állítja: a
kumráni esszénus közösségnek „semmilyen megkülönböztető jegye” sem volt a
korabeli társadalomhoz képest.

Ennek az eredménynek is vannak előzményei. Egyre több
kutató gondolja ugyanis úgy, hogy az esszénusok nem csak hogy nem éltek
világtól elvonult életet, de nem is ők írták a Holt-tengeri tekercseket.

Két izraeli régész, Yuval Peleg és
Itzhak Magen nemrég fejezte be a Júdea és Szamária polgári
közigazgatása által támogatott, tíz idényen keresztül folytatott
ásatását Kumrán térségében. Roland de Vaux 50 évvel ezelőtti ásatása óta
ez volt a legalaposabb feltárás ezen a vidéken. A régészeti letek közt
számos ékszer, máshonnan importált üvegtárgy és míves, szépítkezőszerek
tartására használt kőedény is van.

„Kizárt dolog, hogy a kumrániak szegénységben éltek
volna” – mondja Peleg. „Az is kizárt, hogy Vaux atya ötven évvel ezelőtt
ne találkozott volna a mi leleteinkkel. Egyszerűen figyelmen kívül
hagyta, ami nem illett az elképzelésébe.”