Hatalmas
méretű ásatások Peruban
(Forrás: National Geographic)

Miközben a turisták által látogatott dél-perui
régióban egy hatalmas gázvezeték építése közben hat olyan településre
bukkantak, melyek Kr.e. 2 ezer körülre datálhatók, így a perui kultúra
eddigi legrégebbi nyomai, addig Észak-Peruban az inkákat közvetlenül
megelőző civilizáció nyomait fedezték fel régészek.

Egyes becslések szerint a Peruba érkező turisták 90
százaléka csak olyan, az ország déli részén található és világszerte is
ismert helyeket keresnek fel, mint a Machu Picchu vagy Cusco, noha
északon legalább annyi különlegesség várja az odalátogatókat, mint
délen.

Az Andok keleti lejtőin és
csúcsain található erdők ugyanis hatalmas kiterjedésű pre-inka
civilizáció maradványait rejtik, melyeknek méreteit még csak most kezdik
megbecsülni a tudósok.

A Chachapoya civilizáció, ahogy az 1965-ben felfedezett
kultúrát Gene Savoy elnevezte, több mint kétharmad magyarországnyi
területet foglalt el, hatalmas citadellákat, több száz kör alakú kőházat
és őrtonyot hátrahagyva az utókorra. Az első felfedezések óta mára már
kb. 40 olyan romot találtak meg, melyet ehhez a kultúrához lehet kötni,
így többek között a Gran Pajaten-t, 12 nagyobb várost vagy a legutóbb
felfedezett Gran Saposoa-t.

Chachapoya: a megközelítehetelen hegygerincek kultúrája

Gene Savoy, az 1957-ben alapított
Andok Felfedezői Alapítvány egykori vezetője szerint a chachapoya-i
emberek nagytestűek és fehérbőrűek voltak, elsősorban a nehezen
megközelíthető hegygerinceken éltek, és félelmetes harcosok hírében
álltak. A meredek sziklafalak oldalába illetve a dzsungelszerű erdőkkel
borított hegycsúcsokra épített hatalmas kör alakú kőházaik környékén
igen sok mumifikált holttestre is rátaláltak a régészek.

Gene Savoy fia, Sean Savoy
nemrégiben egy újabb expedícióról hazatérve nyilatkozott a
NationalGeographic.com-nak. „Hogy mennyiben tekinthető egy nemzetnek a
Chachapoya, az kérdéses ugyan, de annyi biztosnak tűnik, hogy hatalmas
területet tartott ez a kultúra az uralma alatt.”

Savoy szerint ugyan ügyes építészek voltak a
chachapoya-iak, ám épületeik még így sem tükrözik azt a kifinomultságot,
mely az inkák építményeit jellemzi. „Így aztán talán nem is a
precizitás miatt érdekesek ezek a romok, sokkal inkább lenyűgöző
méreteik miatt” – modja Savoy.

Ugyanakkor a legutóbbi expedíció, mely a legközelebbi
közlekedési útvonaltól is többnapi járóföldre található, és az őserdők
miatt nehezen megközelíthető Gran Saposoa-ba vezetett, arra is fényt
derített, hogy jóval nagyobb populáció élt ezen a vidéken a Kr.u. 7.
századtól kezdve, mint eddig feltételezték. Mostani becslések 10 ezer
emberre teszik a Chachapoya-k számát.

Sean Savoy szerint a Chachapoya civilizációnak az inkák
vetettek véget, ám korántsem erőszakos módszerekkel. A nevadai központú
kutatóközpont (Reno) vezetője szerint az inkák inkább a rómaikéhoz
hasonló módszerek alkalmaztak területi gyarapodásaikkor: egy hatalmas
birodalom, melyben igen sokféle kultúra egymás mellett élése révén
lassan egymásba olvadt a hódítók és meghódítottak kultúrája.

Erre utalnak azok a leleletek is,
melyeket a Gran Saposoa-nak elnevezett hely romjai között találtak az
expedíció tagjai. Itt ugyanis olyan inka tárgyakra és
településmaradványokra leltek, melyekből fény derülhet arra, hogy az
inkák miként olvasztották magukba az őket megelőző civilizációkat.
Mindeközben Peru déli részén egészen más jellegű leletekre bukkantak egy
hatalmas gázvezeték építése közben. Limától délre, egy modern
technológiával készülő cső fúrása közben egyes becslések szerint 9000
éves kultúra nyomait fedezték fel. Más régészek óvatosabban fogalmaznak
és Kr.e. 2000-re datálják a leleteket, mindenesetre a perui National
Culture Institute által felügyelt ásatások szintén nagy jelentőségűek
lehetnek.

Kb. 130 ezer kerámia,
korsó és kőfegyver, textília és múmia maradványait találták meg
viszonylagos épségben annak ellenére, hogy a dzsungel nedves klímája
egyáltalán nem kedvez a föld alatt rejlő leleteknek. Régészek úgy vélik,
hogy az eddig bizonyítottan legrégebbi perui törzs, a Marvalle
elődjeinek kultúrájára leltek. Az Echarate törzsről eddig csak
feltételezték, hogy valóban létezhetett, és hogy a Marvelle törzs ősei
lehettek, a mostani leletek összehasonlító vizsgálata után azonban
tisztább képet kaphatunk -– nyilatkozta Luis Salcedo, az ásatások
vezetője a Reuters hírügynökségnek.

Az Andok alatt vezető gázvezeték építése a leletek
feltárása miatt nem áll le, de a kivitelező cégnek át kell terveztetnie a
cső eredeti útvonalát, mintegy 30 kilométerrel meghosszabítva azt, hogy
kikerüljék a páratlan kicseket rejtő helyet.