A kétszintű érettségi írásbelire való felkészítéshez
hosszas várakozás után végre kézbe vehettük a 11. és 12. évfolyam
számára készült köteteket, ám a feladatok egyik típusa komoly problémát
okozott. Baracs Nóra írása

A  kétszintű érettségi írásbelire való
felkészítéshez hosszas várakozás után végre kézbe vehettük a 11. és 12.
évfolyam számára készült köteteket. A rengeteg érdekes, hasznos feladat
közt a feladatok egyik típusa nekem és a diákjaimnak egyaránt problémát
okozott.  A továbbiakban csak ezekkel, a képek
elemzéséhez járuló feladatokkal foglalkozom, tudományos elemzésre nem
törekedve, élve a szubjektív véleményalkotás
lehetőségével.

Az információs
társadalom korában jogosan történik kísérlet arra, hogy a tankönyvekben
található képek kilépjenek az eddig megszokott illusztrálás jellegű
szerepükből, és kialakítsuk, fejlesszük tanítványainkban azt a
képességet, hogy értő „képolvasóvá” váljanak; forrásként tudjanak
elemezni egy fényképet, egy karikatúrát, esetleg festményt. (A kép
értelmezhetőségének azonban van egy alapfeltétele: legyen olyan minőségű
a kép kivitelezése, hogy felismerhetőek legyenek rajta a
részletek.)

Vesszünk el tehát a
részletekben, és nézzük meg együtt a 173/11. képet, majd válaszoljuk meg
a d/ kérdést. „A képen 1848-nak egy olyan jelképe is
megjelenik, ami szorosan Kossuth személyéhez köthető. Melyik ez a
jelkép?”; e/ „Hogyan örökítette meg a magyar
hagyomány e jelképet?” 1 pontért eláruljuk a megoldást:
kalap. Megtalálták?  A diákjaim  inkább a Kossuth
szakállra tippeltek, és ebből kifolyólag Kossuth-nóták helyett a passzív
ellenállás időszakára gondoltak a válaszuk megfogalmazásakor.

Részben nyomdatechnikai
okokból megoldhatatlan a 225/12. a/ „Válassza ki a tüntetésen
megjelenő transzparensekről a legfontosabb politikai
követelést!”  Az e/ feladat olvasása közben azon
morfondíroztam, ha ezt a kérdést  valóban a néhány héttel az
érettségi előtt álló fiatalok számára fogalmazták meg, akkor 
mekkora baj van a magyar oktatás helyzetével. Íme: e/ „A képek
alapján milyennek ítéli a demokratikus átalakulás
tömegtámogatottságát?” És a válasz: „jelentős a
támogatottság”. Mindehhez még felhívom figyelmüket az oldal
tetején lévő első mondatra: „1989. március 15-én a független
szakszervezetek felhívására több százezer ember ünnepelt Budapesten.
”

Ebből a 
témakörből a következő feladat azért  több nehézséget
okoz:  d/ „A negyedik képen a hatalom kiszolgálói
láthatók. Kik ők, mit csinálnak és mi a szerepük az események
alakulásában?” Tanítványaim azt kérdezték, mennyire volt
beteg Kádár, állhat-e ő az üvegfal mögött. Én is azon gondolkodtam,
kiknek az arcát felejtettem el 15 év alatt ennyire. Pedig már
szerezhettem volna annyi gyakorlatot a rejtvényfejtésben, hogy tudjam, a
sötét szemüveget kell megtalálnom a megoldáshoz: „titkos
rendőrök – a háttérből figyelték az eseményeket, beépített embereik
révén működtették a besúgó hálózatot.”

Javaslom, hogy vessünk
egy pillantást  a 183/11-es feladatra is. B/ 
„Mi jeleníti meg a képen a hatalom
kérlelhetetlenségét?” Az 1 pont elnyeréséhez meg kell
találniuk az őrt. Tudják, hogy „Mi a funkciója a kép
középpontjában lévő gyertyának?”  A világítás rossz
válasz… A d/ kérdés megoldását pedig megkönnyítené, ha látnánk a
bilincset.  „Kiket jelképez az asztalnál ülő
bilincsbe vert betyár?”  A következő kérdésre 3
osztályban egyetlen gyerek sem adott a megoldási kulcsban szereplő
választ. E/  „Mit jelképez az asszonyok és a gyerekek
képen való megjelenítése?” Tanítványaim nem  az
1848-as árvákra asszociáltak (amit elvár a megoldási útmutató), mert
megszokták, hogy a gyerek gyakran a jobb jövő lehetőségét szimbolizálja.
Az asszonyokból pedig nem látni semmit.

Láthatóság
szempontjából nem jobb a 186/11. feladat c/ „Az Erzsébet
királynét ábrázoló festmény színei a piros, fehér és zöld árnyalatai. Mi
lehetett ezzel az alkotó szándéka?” Talán nem kellene
ennyire a gyermeki fantáziára bízni, hogy láthassuk, mi pompázik nemzeti
színeinkben. Fekete-fehér tankönyvben ez a kérdés számomra mesterkélt. A
D/ kérdéssel rejtvényfejtő utunk következő állomására érkeztünk.
„Az Erzsébetről készült festmény mely elemei utalnak az udvar
konzervativizmusára?” Igénybe vesszük a megoldókulcsot, így
már tudjuk, mit keressünk, a székesegyházat.  Tehát hol a
székesegyház?  Igen, az eredeti olajfestményen jól látszik, de
feladatgyűjteményünkben? És aki a 173. oldalon is megtalálta az
épületet, az azt is magyarázza meg, miért kellene a székesegyházat a
konzervativizmussal azonosítanunk.

A 207/11-es 
feladattal elsősorban didaktikai problémáim vannak. A kép aláírása a
következő: „Kubikusok dolgoznak a Tisza gátjain”
Következik az a/ kérdés: „Kik építették a több ezer kilométer
hosszú gátrendszert?”  A gondolkodó diák nem hisz a
szemének, és azon töri a fejét, mekkora IQ szintet feltételeznek róla,
és sértettségében nem biztos, hogy beírja a helyes választ: kubikusok.
Áttér a következő feladatra: B/ „Milyen haszonnal jártak a
munkálatok?” Napjainkban gátépítkezésekről az árvizek
kapcsán  szokott hallani az állampolgár, ezért beírja az egyik
megoldásnak az árvízvédelmet és várja rá a pontot. De nem kapja, mert
csak a folyók hajózhatóvá válásának, a termőterület és 
munkaalkalom nyerésének említéséért jár a pont.

Nem hiszem, hogy
bármilyen történelmi tudást tükrözne az, ha valaki sikerrel oldja meg a
165/11. feladatot. C/  „Milyen fegyvernemeket tud
azonosítani a képek alapján?” Higgyék el, a képek segítsége
nélkül is át tudja másolni a szavakat a tanulók többsége a megfelelő
vonalra. Ahogy a 184/12-es feladat esetén is. A/ „Gyűjtse
össze, hogy a plakátokon mely jelszavak jelennek meg!” Az
utasítás elég komolytalan. A folytatás  már 
meglepetést tartogat (legalább is számomra). b/ „A képen egy
boldog család szerepel. Azonosítsa a szereplőket, hogy mely társadalmi
osztályhoz tartoznak! (3! pont) Apa: Anya: Gyerek:” Ez
utóbbit nem fogják kitalálni, mert azt várják, hogy beírják:
tanuló értelmiségi. Így lesz egy rendes
munkás apának és paraszt anyának osztályidegen gyermeke.

Viszont a teljes
tanácstalanság volt jellemző a diákokra (és rám) az 58/11. feladat képei
és a táblázat  láttán. Áttévedt egy oldal a pszichológia
tankönyvből?

A 114/11. feladat
megoldókulcsának értelmezéséhez fizika szakos kollégáim sem tudtak
segítséget nyújtani. A/ „Az energiafelhasználás milyen fajtáit
figyelheti meg az első képen?” Az állati energia mellett a
gőz energiájának felhasználását kéne látnunk, de a füstölő kéményről
nekik sem a gőz, hanem valamilyen fosszilis energiaforrás 
égetése jutott az eszükbe.  Jön az igazi rejtvény b/
„Milyen változást mutat e tekintetben a második
ábrázolás?” Azt kellene észrevennünk, hogy eltűnt a ló!
(Megkapták az 1 pontot?) Igazán kínossá csak akkor válik a helyzet a
tanteremben, ha a történelmet eddig tanuló diákunk megkérdezi, hogy
komolyan gondolom-e, hogy 1885-ben eltűnt az állati vonóerő, ahogy a
megoldókulcs állítja.

A kiragadott
példák közül utolsónak hagytam a 211/12-es képhez fűződő véleményem
ismertetését. B/ „Miként jelennek meg a képen a nemzedéki
különbségek?”  Esetelemzésben kis gyakorlatot
szerzett diákok kifejthetik, hogy nem panellakás konyháját látják, hanem
egy többgenerációs családot, ahol a munkamegosztás következtében a mama
az áztatást végzi, a leánya a mosást. E családi idill helyett a
megoldókulcs mondatait a családi életre nevelés sikertelenségeként is
értelmezhetik: „Az anya nehéz fizikai munkát végezve a teknő
fölött mos, míg lánya egy gombnyomással indítja a
mosógépet”  A modern leány tehát nem segít idős
szüleinek, pedig legalább annyit mondhatna, jobb a teknőben mosni mint
fölötte.  Ezek után  1 pontért megmondhatják, a/
„A mosás mely kellékei jelennek meg az első
képen?”  (teknő és mosógép) 2 pontért: e/
„Gyűjtse össze a kép alapján a névadó szereplőit!”
Rejtvényfejtőknek ebben a helyzetben a  megoldókulcs nem okoz
meglepetést: „anyakönyvvezető, úttörők vagy kisdobosok, a
megszeppent szülők, a névadó szülők, a kisgyermek:” Örömmel
közölhetem minden érdeklődővel, hogy e két utóbbi feladat sikeres
megoldásával megnyerte az eredményes középszintű történelem írásbelihez
szükséges pontok harmadát, és még néhány szerencsés aláhúzás ill. X
beírása az igaz/ hamis típusú feladatok között, és máris megszerezték a
jogosultságot a szóbeli tétel kihúzásához.

Baracs
Nóra

A képekhez és a cikk megírásához az
alábbi kötetek kerültek feldolgozásra:

Kaposi József-Szabó Márta-Száray Miklós:
Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. 11. évfolyam. Írásbeli.
Budapest, 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kaposi József-Szabó Márta-Száray Miklós: Megoldókulcs a
történelem érettségi feladatgyűjtemény 11. évfolyamos kötetéhez.
Budapest, 2004. Nemzeti
Tankönykiadó.

A fenti írás a szerző véleményét tükrözi,
és nem a TTE álláspontját jelenti az adott kérdésben. Ha önnek is van
véleménye, vagy valami megjegyzése az olvasottakhoz, azt e-mailben az
info@tte.hu
címen, vagy a honlapon fórum indításával
jelezheti.