Fél
évtizede készíti elő az oktatási tárca a kétszintű érettségi
bevezetését: az idei tanévben elérkezett a premier ideje
(Forrás:
Népszabadság)

A felvételit is
helyettesítő matúrával kapcsolatban azonban még mindig sok a kérdés a
fejekben. A Képzés oldalakon hétről hétre ezekre próbálunk választ adni.

A felvételit is helyettesítő új, kétszintű érettségi vizsgák
jövő májusban kezdődnek, de a végzős középiskolásoknak már novemberben
jelezniük kell, mely tárgyakból és milyen szinten szeretnének vizsgázni.
Ezzel az Oktatási Minisztérium egyrészt felméri, hogy melyik
feladatlapból hányat kell készítenie, hány teremre és felügyelőtanárra
van szükség a vizsgáztatáshoz. Másrészt így a diákok is kipróbálhatják
az újfajta érettségi jelentkezési módot (például azt, hogy be kell
jelölni a vizsgaszintet is), hogy az „élesben” már ne okozzon
gondot.

A novemberi nyilatkozatok
azonban még nem kötelezik semmire a diákokat, vagyis nem feltétlenül
kell abból a tárgyból és olyan szinten érettségizniük májusban, ahogyan
novemberben jelzik. A végső döntést erről február 15-ig kell meghozni
(az idei tanévben változás, hogy szintén eddig a napig kell jelentkezni a
felsőoktatási intézményekbe!). A diákok ekkor kitöltik az érettségi
jelentkezési lapot, amely alapján az iskola egy elektronikus rendszerbe
(a hozzávaló szoftvert novemberben kapják meg az iskolák) betáplálja az
adatokat, és tovább küldi az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpontnak (OKÉV). A novemberi próba annyi előnyt jelent még, hogy
februárban már nem kell az egész adatbázist újraírni, elég csak a
javításokat, módosításokat átvezetni.

A most végzős középiskolásoknak az érettségire
jelentkezés feltétele, hogy az adott tárgyból teljesítsék a tantervben
előírt tanulmányi követelményeket, és osztályzatokat szerezzenek belőle,
amelyeket a bizonyítványba is beírnak. Vagyis csak olyan tárgyból
vizsgázhatnak, amelyet tanultak. Gimnáziumban például nem lehet szakmai
előkészítő tantárgyból – például közgazdaságtani alapismeretekből –
érettségizni, mert szakmai orientációs, szakmai alapozó képzést csak
szakközépiskola végezhet, ennek megfelelően a szakmai előkészítő
tantárgy csak szakközépiskolában lehet érettségi tantárgy. Így tehát ha
egy gimnazista mégis egy ilyen tárgyból szeretne a felvételi érdekében
érettségizni, kénytelen vendégtanulóként egy szakközépiskolába átjárni,
ott osztályzatokat szerezni. Esetleg osztályozó vizsgát is tehet a tárgy
több féléves anyagából.

A már
korábban érettségizett fiatalok is újra érettségizhetnek a felvételi
érdekében, hiszen az új rendszerben az érettségi pontjait számítják át
felvételi pontokká, de a régi matúrákat is elfogadják. Rájuk azonban nem
vonatkoznak a fenti kitételek (korábban ezt egy félreértés miatt
tévesen írtuk). Vagyis nekik nem kell osztályzattal igazolniuk, hogy
tanulták azt a tárgyat, amelyből most érettségizni akarnak: ők bármely
tárgyból bejelentkezhetnek a matúrára, olyanból is, amelyet sohasem
tanultak.

A korábban végzetteknek
ott kell jelentkezniük a vizsgára, ahol érettségiztetnek. Mivel
május-júniusban az ország összes gimnáziumában és szakközépiskolájában
maturálnak a diákok, bármelyik tetszőleges iskolába be lehet sétálni, és
kérni egy – ingyenes – jelentkezési lapot. (Emelt szintű vizsgára
célszerű egyenesen az OKÉV területileg illetékes regionális
igazgatóságán jelentkezni, ugyanitt elfogadják a középszintű
jelentkezést is.)

A
novemberi nyilatkozatok azonban még nem kötelezik semmire a diákokat,
vagyis nem feltétlenül kell abból a tárgyból és olyan szinten
érettségizniük májusban, ahogyan novemberben jelzik.Ha a jelentkező
középszinten szeretne vizsgázni, olyan középiskolában jelentkezhet
vizsgára, ahol az adott tárgyból érettségiztetnek is. Lényeges azonban,
hogy az iskola nem köteles fogadni a korábban végzettek jelentkezését!
Ha mégis megteszi, akkor a jelentkező május-júniusban abban az iskolában
fog maturálni is. (A középszintű érettségi vizsgát a hagyományos
matúrákhoz hasonlóan 2005-ben is saját iskolájukban írják majd meg a
diákok, és ott is szóbeliznek.) Ha az adott tárgyból nem vizsgáztatnak a
kiszemelt középiskolában, akkor az iskola csak rögzíti a jelentkezést,
és átirányítja egy olyan helyre a jelentkezőt, ahol érettségiztetnek az
adott tárgyból.

Ha a jelentkező
emelt szintű vizsgát kíván tenni, akkor az iskola rögzíti a
jelentkezést, amelyet átirányít azokba a vizsgaközpontokba, ahol az
emelt szintű érettségik zajlanak majd. Ez mind a most végzősök, mint a
korábban végzettek emelt szintű jelentkezésénél így történik
majd.

Az emelt szintű írásbelit a
tanulók központi vizsgahelyeken és külön csoportokban írják majd meg. A
szóbeli vizsgát viszont egy háromfős – független – tantárgyi
vizsgabizottság előtt kell letenni. A tárca tervei szerint megfelelő –
várhatóan 15-20 fős – létszám esetén nem a tanulóknak kell majd a
vizsgabizottsághoz utazniuk, hanem a vizsgabizottság jön az adott
iskolába, vagy legalábbis a város egyik iskolájába, megspórolva ezzel a
diákoknak az utazással járó nehézségeket és
költségeket.

A végzős diákoknak
továbbra is öt tárgyból kell vizsgázniuk: matematikából, történelemből,
magyar nyelv és irodalomból, egy idegen nyelvből és egy választott
tárgyból. Újdonság viszont, hogy mindegyik tárgyból, mindkét szinten
kell írásbelizni is és szóbelizni is. Kivétel ez alól a középszintű
matematika érettségi, amely esetében csak írásbeli vizsga van. (A
korábban érettségizetteknek csak abból a tárgyból kell vizsgázniuk, ha
akarnak, amelyet az egyetem vagy a főiskola felvételi követelményként
előírt.)

Az érettségi nem mindenki
számára lesz ingyenes. A tanulói jogviszony alatt egy tárgyból egyszer
lehet közép- és egyszer emelt szinten vizsgázni (ingyenes még ezeknek a
pótló-, illetve javítóvizsgája, vagyis amikor valaki vagy azért ismétli
az érettségit, mert például betegség miatt nem tudta megírni, vagy
azért, mert saját hibájából nem tudta megírni, esetleg megbukott). A
korábban érettségizetteknek viszont már fizetniük kell a vizsgáért, mint
ahogyan azoknak a középiskolásoknak is, akik másodszorra, harmadszorra
próbálkoznak például egy előre hozott érettségit követően. Hogy mennyit,
arról még jelenleg is folynak a számítgatások a minisztériumban, de
valószínűleg belekerül majd pár ezer forintba egy-egy vizsga.