Szubjektív
vélemény az Aula oldalán az emlékezet.hu oldaláról
Október 23-ával kapcsolatos oktatási anyagokat kerestem
az interneten, amikor ráakadtam a Nemzeti Emlékezet Program honlapjára.
Először túl könnyű prédának tűnt, de aztán a rossz máj mégis megíratta
velem az alábbiakat. Különös helyzet, ha elkezdünk foglakozni az
emlékezettel, majd az egészről megfeledkezünk.
Az emlekezet.hu oldalt
nézegetve felmerül a kérdés: mi lett a Nemzeti Emlékezet Programmal?
Mostanában tényleg nem sokat hallani róla. Kifulladt… Megszokhattuk,
hogy a digitális világ rendre félkész, halódó honlapok tucatjait hagyja
maga után. Ebben az esetben azonban nem lelkes, ám elhalt civil
kezdeményezésről, és nem is befuccsolt üzleti vállakozásról van szó,
hanem egy minisztériumi programról.
Itt abba is hagyhatnám, de ha már ellátogattam ide,
körül kell néznem.
Nem vagyok a
márványos konzervativizmus híve a weblapkészítésben, de a lap cyber
stílusa és a villódzó Flash-animáció meg se próbál kapcsolatba kerülni a
lap témájával. A bántó animáción kívül inkább csupaszság, sivárság
uralkodik — bár kis jóindulattal nevezhetjük egyszerűségnek és
visszafogottságnak is.
A
menürendszer átlátható, de félő, hogy kétszer ennyi item esetén már nem
lenne az. Problémásabb a fehér betűk használata kék alapon, a tervezők
nem számoltak azzal, hogy valaki tényleg végig akarja olvasni a
szövegeket. Az igazi rettenetet azonban az Iskolai emlékezet [al]program
faltól-falig táblázatai keltik a végfelhasználóban.
A lap tartalmi koncepciója nem érthető. Kicsit
informál, kicsit dokumentálja a programot, kicsit ismeretet terjeszt. De
egyik funkciót se vállalja következetesen. A tartalmak pedig az idő
előrehaladtával egyre apadnak. Egészen addig, amíg el nem jutunk a
Családi emlékezet [al]programig, amiről már csak annyit tudhatunk meg,
hogy 2004 szeptemberében indul. Elindult-e?
Amellett is nehéz elmenni, hogy az iskolák
emlékezetében fontosnak tartott személyek méltatása csak egy-egy
jól-rosszul formázott Word dokunemtumot érdemelt, pedig itt tényleg
egyedülálló arcképcsarnok állt össze.
Vannak még hiányzó képek, halott linkek… Nem
folytatom. Át kellene gondolni ezt az emlékezet dolgot. Persze lehet,
hogy a csapat épp most gondolja át, és a program hamarosan új erőre
kap… Téma még lenne bőven; úgy tűnik, érdeklődőben sincs
hiány.
Meneküljünk innen. Nézzünk át
a Történelemtanárok Egylete lapjára vagy a Múlt-kor.hu-ra, mert ott
tényleg van emlékezet külön program nélkül is.