Az elmúlt harminc évben nagyon sok szenzációnak hangzó cikk
jelent meg arról, hogy a zene hallgatásnak mennyi kedvező pszichológiai
hatása van. És még nem is egyforma a hatás, attól függően, hogy mit
hallgatunk. Sokat olvastunk arról, hogy Mozart zenéje különösen kedvező
hatású, és nem is csak lélektanilag, biológiailag is. Például
zenehallgatás után könnyebben tanulunk, jobban teljesítünk, még a
térlátásunk is javul. Ezek a korábbi kutatások ösztönöztek egy csapatot
arra, hogy megnézzék kora gyerekkorban – hat éves gyerekeknél – hogy egy
kerek tanévnyi zenei képzés hogyan hat az intellektuális fejlődésre.
Összeszedtek 144 hat éves, tehát éppen iskolába készülő gyereket, és ők
az iskola mellett négy csoportban különböző plusz, mondhatnám szakköri
foglalkozásokban vettek részt. Két csoport közülük zenét tanult: az
egyik hangszeres zenét, tehát billentyűs hangszeren tanult zenélni, egy
másik pedig a klasszikus Kodály módszerrel tulajdonképpen csak vokális
zenét tanult, tehát énekelt. Egy harmadik csoport drámát, tehát
színjátszást gyakorolt szabadidőben, egy negyedik kontrollcsoport pedig
semmit. Szabadidejükben hazamentek játszani. 36 hétig tartott ez a
tréning, előtte és utána mind a kétszer, nyáron, azonos időszakban
megmérték a gyerekek intelligencia hányadosát. Na most, gyerekkorban az
intelligencia fejlődik. Tehát évről-évre növekszik. Nagyon egyszerű. Azt
találták, hogy a két zenei képzést kapott csoportban lényegesen nagyobb
mértékben nőtt az intelligencia hányados, úgy átlagosan hét ponttal egy
év alatt, szemben a másik két csoporttal, a kontrollal, illetve a
dráma-tanulókkal, ahol átlagosan négy pontot gyarapodtak. Tehát ők is
gyarapodtak, de lényegesen kevesebbet.
Mivel magyarázzák ezt a kutatók? Részben azt mondták,
hogy persze maga az iskolába járás is fejleszti az intellektust, ami
igaz, de ez mind a négy csoportra egyformán érvényes volt. Hogy mi
adhatta a különbséget? A zenei képzés nagyon összetett. Mi szeretjük azt
mondani, hogy komplex, sokoldalú elfoglaltság. Hiszen
figyelem-koncentrációt és egy meglehetősen szigorú napi rutint igényel.
Egyszerre kell olvasni, egyszerre kell memorizálni, egyszerre kell a
feladatokat strukturálni. Ráadásul a zene még finom mozgás koordinációt
is igényel, sőt, tulajdonképpen az érzelmek kifejezésének egy módja, ami
szintén egy tréning. Nemcsak érzek, hanem ki is tudom fejezni.
Konkrétan zenében, énekben vagy hangszerrel. Na most, úgy tűnik, és ez
más kísérletekből is ismert, hogy minél összetettebb, színesebb,
sokoldalúbb ingernek van kitéve az ember gyerekkorában, annál
határozottabban, erőteljesebben fejlődik az intellektuális képessége.