A magyar
diákok a fejlett országok tanulóihoz képest némileg gyengébben
teljesítenek – derül ki az UNESCO jelentéséből, amely 182 ország
oktatását hasonlította össze.
(Forrás: Origo)

Magyarország lehetőségeihez képest sokat költ
oktatásra, a tanár-diák arány is világszínvonalú, azonban az oktatás
színvonalára nem mondható el mindez. A magyar diákok ugyanis a fejlett
országok tanulóihoz képest némileg gyengébben teljesítenek – derül ki az
UNESCO jelentéséből, amely 182 ország oktatását hasonlította
össze. 
 
Több gyerek jár iskolába jelenleg, mint bármikor korábban,
azonban nagyon sokan még ötödik elemit sem végzik el vagy úgy végzik el
az általános iskolát, hogy még az alapvető készségeket sem sajátították
el, így nem tudnak rendesen írni-olvasni vagy számolni – állapítja az
UNESCO oktatásról készült jelentése, amely szerint kimutatható a diákok
teljesítményének javulása azokban az országokban, ahol növelték az
oktatásra fordított forrásokat.

A
színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen, hogy megfelelő számú és minőségű
tanárokkal rendelkezzen az adott oktatási rendszer. Az UNESCO felmérése
szerint az egy tanárra jutó diákok szempontjából Magyarország a
legkedvezőbb országcsoportba tartozik. A vizsgált 182 ország közül
31-ben jut egy tanárra kevesebb mint 15 általános iskolás, köztük
Magyarországon, így többek között Hollandiával, Svédországgal,
Ausztriával és Németországgal együtt említhet minket a jelentés. Több
gyerek jut egy tanárra olyan gazdag és fejlett országokban, mint például
Japán, Finnország, Franciaország vagy az USA. A legrosszabb helyzetben
leginkább az afrikai országok vannak: jó néhány helyen félszáznál is
több tanulóval kell megbirkózni egy-egy tanárnak. Több országban az
AIDS-járvány is súlyosbítja a helyzetet: Zambiában például olyan sok
tanár halt meg a kórban, hogy a tanárképzés nem bírja pótolni
őket.

A tanárok mellett, illetve
ezzel szoros összefüggésben, pénzt is kell fordítani az oktatásra. (Az
UNESCO jelentése szerint a működésre fordított költségek túlnyomó
többségét a tanárok fizetése teszi ki.) Magyarország a GDP-jének mintegy
4,5 százalékát költi oktatásra. Ezzel a közép-keleti térség országai
közül a harmadik, csak Lettország és Lengyelország előzi meg. De nagyobb
hányadot fordít Németországnál vagy Hollandiánál is. A jelentés
ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek az adatok sok esetben
megtévesztőek lehetnek. Ez egyrészt az országok eltérő nagyságú GDP-je,
másrészt a gyermeklétszámból fakad. Így India és Németország
költségvetéséből hiába áldoz hasonló hányadot az oktatásra,
Németországban sokkal több pénz jut egy tanulóra.

A nemzetközi felmérésekben a magyar diákok nem
szerepeltek kiemelkedően. A legutóbbi PISA-felmérésben (Programme for
International Student Assessment) gazdagabb országok közül csupán
hármat, Görögországot, Portugáliát és Izraelt előzték meg a magyar 15
évesek az UNESCO jelentése szerint. A közepesen fejlett, illetve szegény
államok diákjaihoz képest azonban jól teljesítettek a magyar fiatalok.
Sok országban azonban annak is örülnek, ha megtanulnak írni-olvasni a
gyerekek, mivel még mindig 800 millióra tehető a felnőtt analfabéták
száma, többségük Fekete-Afrikában, Dél- és Kelet-Ázsiában
élnek.