Beszélgetés
a Magyar Rádió 2004. november 17-i Háttér c. műsorában.

Józsi izzad. Sildes sapkája a feje búbján, kicsit görnyedten
ül a széken, a képernyőre mered, néha belelapoz az asztalon levő
füzetbe, mormog, bólint, ujjai a billentyűkön botorkálnak, kis mosoly az
arcán: na, csak sikerült! Józsi internetezni tanul. Józsi
amúgy gazdaember, gyümölcsöse van, pár fóliája, malacok, tyúkok,
miegymás, ahogy dukál. Ja, meg három gyereke: a nagyfiú jövőre
érettségizik, ő továbbtanul építészmérnöknek. A középső, a lány ápolónő
lesz, a kicsi meg most végzi a nyolcat, neki a zene a mindene. És
mindannyian értenek a számítógéphez, használják is rendszeresen. Hát
hadd tudja az apjuk is, amit a gyerekek – gondolta Józsi, meg hasznos
amúgy is, sokféle információt le lehet szedni az internetről, ami fontos
lehet. Pályázatok, támogatások, miegymás – tehát megtanuljuk!

Van még mit tenni ahhoz, hogy
felzárkózzunk az európai átlaghoz a számítógép-használat terén is.
Nemcsak a műszaki lehetőségek kiterjesztése, hanem a hozzáállás, a
szemlélet kialakítása is fontos, és persze: az ár. Hogy mennyiért lehet
lógni a hálón. Idén ugrásszerűen megnőtt nálunk a szélessávú internetet
használók száma, de kevés még az otthoni számítógép-használók aránya.

A szerdai Háttér vendége volt Kóka
János gazdasági és közlekedési miniszter, Pataki Dániel, a Nemzeti
Hírközlési Hivatal elnöke és Reszler Ákos, az Informatikai Vállalkozók
Szövetségének elnöke. A fejlesztésekről, a számítógép-használat
helyzetéről folyt a beszélgetés.

– Igaz-e az, hogy internethasználat,
számítógép-használat terén a környező országok, Szlovákia, Csehország,
Lengyelország, de még a baltikumi országok is megelőzik
Magyarországot?

– Érdekes
megnézni, hogy a különböző technológiákkal kapcsolatban Magyarország
hogyan is áll az európai uniós összehasonlításban, vagy akár a régiós
országokkal való összehasonlításban. Ott azt látjuk, hogy a vezetékes
telefónia elterjedésében száz lakosból 36-nak van vezetékes telefonja.
Itt a regionális összehasonlításban nem állunk rosszul, hiszen a
régióban ez a szám körülbelül ugyanennyi, de az Unió régi tagállamaihoz
képest jócskán lemaradtunk. Az internethasználatban látszik a legnagyobb
lemaradás – mondta Pataki Dániel. Ott a régióbeli országok között az
utóbbi években talán egy kicsit sikerült ezt ledolgozni, de az európai
uniós átlaghoz képest jócskán lemaradtunk. A jövőbe mutató két
technológiában, egyrészt a mobiltelefóniában európai összehasonlításban
is megálljuk a helyünket, másrésztt a szélessávú technológiában, az
összes internethasználat arányában a magyarországi számok nem rosszak,
de abszolút mértékben a használók számában még valóban jócskán van mit
tenni.

– Nagyon kevés olyan jól
megfogható versenyképességi kritérium van, mint az informatika, a
távközlés, az internet. Magyarországon ezeket kell – a tudásalapú
gazdaságot, a technológiát, a kutatás-fejlesztést és ezeknek a
társadalmi használatát – középpontba állítani annak érdekében, hogy egy
gyorsabb, ne csak felzárkózó, de bizonyos tekintetben kiemelkedő
Magyarországot hozzunk létre – hangsúlyozta Kóka János. A kormány
létrehozott egy fejlesztéspolitikai kabinetet, miniszterelnök úr vezeti,
és ketten vagyunk Baráth Etele miniszter úrral alelnökei ennek a
testületnek. Ez egy olyan testület, amely kifejezetten azt célozza, hogy
a következő években az Európai Unió valamennyi lehetősége hazánkban egy
ilyen modern, gyors, dinamikus, kiemelkedő Magyarország építését
célozhassa meg.

– A
műszaki fejlesztésekkel hogy állunk, hiszen itt borzasztóan nagy
pénzekről lehet szó?

– A
három legfontosabb kritérium maga az infrastruktúra, a hozzáférés ahhoz,
hogy valakinek akár a házában vagy a falában legyen a vezeték, a
frekvencia, az eszközök, amivel igénybe tudja venni ezeket a
szolgáltatásokat, valamint hogy olyan áron tudja ezt igénybe venni, ami
számára megfizethető. Ezenkívül a negyedik pont az, hogy olyan
tartalmaknak kell létrejönniük, amik ezt a használatot elősegíti. Az
ötödik eszköz, hogy tudnia kell mindezt használnia, tehát egyfajta
készséggel kell rendelkeznie. A hatodik, amin nagyon sokat dolgoztunk,
az attitűd, hogy a Magyarországon tapasztalható egyfajta ellenérzést a
számítógéppel vagy akár az internettel kapcsolatban sikerüljön
megváltoztatni. Ha ezekben előre tudunk lépni, akkor a fejlődés töretlen
lesz.

– Hogyha már az
árakat említette, az utóbbi hetekben lehet egyfajta olcsósági árversenyt
tapasztalni. Még mindig nem olcsó persze a szélessávú internetezés
Magyarországon, de az, hogy tízezer forint alá ment az ár, már több
ember számára elérhető. Egyértelműen a piac kényszerítette ki az
Informatikai Vállalkozók Szövetsége szerint ezt az
olcsóságot?

–
Természetesen a torta növekszik, és ezen a tortán osztoznak a piaci
szereplők. Ahhoz, hogy a torta dinamikusan növekedjen, egyre
kívánatosabbá kell tenni, és olyan rétegeket is be kell kapcsolni, akik
eddig nem számítottak bele a potenciális vásárlói körbe – fogalmazott
Reszler Ákos. Úgy gondolom, hogy ez olyan négy-ötezer forint közé fog
beállni, és az már egy olyan ár lesz, ami mindenki számára elfogadható,
mert ezzel szemben áll egy korlátlan internetezési lehetőség
éjjel-nappal, nagy sebességgel. Ez az új szegmens, akit most
bekapcsolunk, a lakosság. Ez egy nagyon izgalmas dolog, mert azt kell
vizsgálni, hogy vajon azok az újabb piaci szereplők, akik most belépnek,
hogyan vannak erre az egészre felkészítve? Fantasztikus, hogy a magyar
nép mennyire nincs a billentyűzet használatra felkészítve. Amerikában az
általános iskola felsőbb osztályaiban megtanítják a gyerekeket vakon
gépírni, ugyanis szinte mindegyikük majd találkozni fog valamilyen
formában ezzel. Nekem meggyőződésem, hogy a PC, vagy személyi számítógép
nem a legalkalmasabb arra, hogy egy internet-munkaállomás legyen.
Túlságosan sok fölösleges dolog van. Mert az, akiket most megcélozunk,
mire akarja használni az internetet? Információt akar lekérni,
moziműsort, vonatok indulását, vagy pedig levelezni akar távollévő
rokonaival és nagyon sok mindent nem akar használni, amit most a PC-vel
együtt kap. Tehát én azt várom, hogy valaki előálljon egy igazi
felhasználóbarát internet-munkaállomással, otthoni
munkaállomással.

– A piac bemutatta,
hogy amikor verseny keletkezik, akkor az árak lefelé mennek, a
szolgáltatás minősége javul, és többféle szolgáltatást lehet igénybe
venni, tehát igen, a piac kényszerítette ki az ár csökkentését. De
ahhoz, hogy ezt a piac kikényszerítse, nagyon sok olyan lépésre volt
szükség, ami az a bizonyos távközlési liberalizáció. A kulcs az
érdekeltség. Legyen szándéka az embereknek, a vállalkozóknak, az
államigazgatásnak internetet használni, mert kényelmesebb, olcsóbb,
pénzt vagy időt takarít meg. Azok a nemzeti kisvállalkozók, akiknek
nagyon sokféle segítséget kell adnunk ahhoz, hogy fejlődhessenek,
megtalálhassák az interneten mindazt az információt, pályázati
segítséget, fejlesztési forrást, amiből ők táplálkozhatnak. Nem árulok
el titkot, hogy szeretnék kialakítani egy olyan virtuális internetes
felületet, ami az interneten kínálja mindazt a támogatást,
forrásrendszert, mindazt az információt, ami a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium vállalkozásfejlesztési porfóliójában van. Hogyha ezt végig
tudjuk vinni a társadalmon azzal az attitűdváltozással, amiről elnök úr
beszélt, ha kényelmes, jól használható eszközöket tudunk adni, és hogyha
mellette be tudjuk hozni azokat az új technológiákat, amelyek most már a
sávszélességet, a multimédiát ötvözik a mobilitással, akkor egy egészen
új versenyképességi feltételrendszert adhatunk az embereknek a kezébe,
és idővel bízom abban, hogy az államigazgatás is befogadja ezeket az
üzeneteket – tette hozzá Kóka János.