Nehéz
helyzetbe került az adatvédelmi biztos: olyan díjat „nyert el”, amely
ellen hivatalból kell harcolnia.
(Forrás: Origo)

Néhány nyilatkozata miatt ugyanis Péterfalvi Attila
lett a Nagy Testvér-díj közönségdíjasa, amellyel a magánszféra
megsértőit szokták figyelmeztetni. Az állami szervezetek közül a
munkaügyi tárca, a vállalatok közül a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, a
magánszemélyek közül pedig a szabadalmi hivatal elnökhelyettese kapott
Nagy Testvér-díjat.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lett a Nagy Testvér
közönségdíjasa. Az internetes szavazáson a 2452 szavazatból 917-et az
ombudsmanra adtak, amellyel fölényesen „megnyerte” a
szavazást.

Péterfalvi díjnyertessége
igen bizarr szituációt eredményez: neki hivatalból kell védenie a
magánszférát, és fellépnie a Nagy Testvér-díjasok által megtestesített
magatartás ellen. A Nagy Testvér-díjat ugyanis minden évben azok a
magánszemélyek és szervezetek kapják, akik és amelyek veszélyt
jelent(het)nek a háboríthatatlan magánélethez való jogra.

Péterfalvit 2002-ben is jelölni
akarták a díjra az ombudsmani hivatal bekamerázása miatt, azonban végül
törölték a listáról, mivel amikor hivatalába lépett, már zajlott a
bekamerázás. Péterfalvi elődje, Majtényi László is felszólalt akkor a
jelölés ellen, mondván, hogy egy esetleges díjazással az ombudsman
lehetetlen helyzetbe kerül mind itthon, mind külföldön.

„Elég furcsa, hogy adatvédelmi
biztosként jelöltek a Nagy Testvér-díjra” – nyilatkozta a mostani
jelölésekor Péterfalvi Attila az [origo]-nak, aki ennek ellenére nem
lepődött meg, mivel szerinte ennek a zsűrinek kezdetektől fogva a
lejáratása volt a célja. Péterfalvit az öltözőfülkék bekamerázásával
kapcsolatos és egyéb, a hazai privacy-kultúrára rombolóan ható
nyilatkozataiért jelölték és kapta meg végül a közönségdíjat. Péterfalvi
Attila adatvédelmi biztosként ugyanis azt nyilatkozta, hogy adatvédelmi
szempontból az áruházi próbafülkék bekamerázása – amennyiben erre tábla
hívja fel a figyelmet – megfelelő eljárás, hiszen ebben az esetben
magánterületről van szó, és a vásárlók ráutaló magatartással
hozzájárulnak adataik kezeléséhez, ha bemennek a
próbafülkébe.

A héttagú,
szakértőkből álló zsűri az állami szervezetek Nagy Testvér-díját a
Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnak ítélte oda, az Egységes
Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) létrehozásáért. Ennek törvényi
indoklása szerint „az európai közösségi jog alapján fennálló
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek
megteremtése, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog
érvényesülésének elősegítése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának
növelése érdekében hozták létre a nyilvántartást”.

A létrehozott nyilvántartás azonban a zsűri szerint nem
szolgálja a megjelölt célokat, nem szolgál olyan célt, amely „a
személyes adatok védelméhez való jog korlátozását alkotmányosan
indokolná, ennélfogva a személyes adatok védelméhez való jogot
korlátozó, a nyilvántartásra vonatkozó törvényi rendelkezések
alkotmányellenesek”.

A vállalatok
Nagy Testvér-díját egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.
kapta. A zsűri az on-line regisztrációs rendje miatt fricskázta meg a
kiadót. A Magyar Közlöny utolsó öt számát ugyanis csak akkor lehet
letölteni a webről, ha előtte a felhasználó regisztrálja magát, és olyan
személyes adatokat is megad, mint például a név, a lakcím és
telefonszám. Ezt az adatgyűjtést azonban semmi sem indokolja a zsűri
szerint, mivel a Magyar Közlöny tartalma mindenki számára – előzetes
feltételek nélkül is – hozzáférhető kellene, hogy
legyen.

A magánszemélyek Nagy
Testvér-díját a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, Ficsor Mihály
kapta a szoftverszabadalmmal kapcsolatos álláspontja miatt. A zsűri
szerint ugyanis Ficsor „a szoftverszabadalom olyan formáját támogatta,
ami hosszú távon gátolná az információhoz való hozzáférést, és így
kiszolgáltatottá tenné az állampolgárokat”.

A pozitív díjat Székely Iván adatvédelmi szakértő
kapta, aki 1999-ig az adatvédelmi biztos, Majtényi László munkatársa
volt, és az indoklás szerint hatalmas szerepe volt a magyarországi
adatvédelem kialakításában.