Kevéssé
ismerik a vészkorszakot a belga középiskolások, állítja egy nemrégiben
közzétett felmérés.
(Forrás: Educatio Press)

Többségük nem tudja, hogy mi történt Nürnbergben és
hogy ki volt Oskar Schindler. Szakértők arra a meglepő következtetésre
jutottak, hogy a történelmi tudás kevéssé befolyásolja a fiatalok
demokratikus társadalomszemléletét. A belga középiskolások csak elemi
szinten ismerik a holokausztot – derül ki egy friss belgiumi
felmérésből. A diákok többsége tisztában van azzal, hogy mi történt
Auschwitzban és mit jelent a népirtás, de gondot okoz nekik a
nemzetiszocializmus vagy a holokauszt fogalmának a tisztázása. A
megkérdezettek 80 százaléka nem tudta, hogy mit takar az Endlösung
kifejezés, kétharmaduk rossz vagy bizonytalan választ adott arra a
kérdésre, hogy Oskar Schindler Hitler egyik tanácsadója
volt-e.

A középiskolások ismereteit egy tizenhárom kérdésből álló
feladatsoron tesztelték. A diákoknak arra kellett válaszolniuk, hogy az
egyes állítások igazak-e vagy hamisak, de felelhettek „nem tudommal” is.
Tanulságos, hogy a fiatalok fele nincs tisztában azzal: a nürnbergi
perben náci háborús bűnösök fölött ítélkeztek, és a többségük nem
hallott arról, hogy az „Arbeit macht frei” (A munka felszabadít) felirat
az auschwitzi haláltábor kapuján függött.

A felmérést végző Brüsszeli Szabadegyetem kutatói arra
is kiváncsiak voltak, hogy a vészkorszakról szerzett ismeretek hogyan
befolyásolják a diákok társadalomszemléletét. A 2001-2002-ben végzett
kutatásba 1284 brüsszeli középiskolást vontak be. A meglepő
következtetés: a történelmi tudás kevéssé befolyásolja a fiatalok
demokratikus magatartását és nézeteit. Bár azok a diákok, akik
tájékozottak a náci népirtásról, kevéssé kaphatók az idegenellenes és
antidemokratikus propagandára, szemléletüket mégis inkább a család és az
iskola határozza meg. A gimnazisták és a jó anyagi, kulturális
körülmények között élő fiatalok demokratikusabban gondolkodnak és
viselkednek.

A felmérést végző
szakemberek szerint nem elég átadni a történelmi ismereteket, a
fiatalokat szembesíteni kell a tényekkel és a tapasztalatokkal. Jó példa
erre Anna Frank naplója, amely megjelenése óta nem lebecsülendő hatást
gyakorol a vészkorszakot követő generációk gondolkodására.