A
második világháború után Gehlen teljes keleti kémhálózata, Eichmann öt
közeli munkatársa, Klaus Barbie és Otto Skorzeny is
együttmûködött az amerikai titkosszolgálattal.
(Forrás:
Népszabadság)

Hét éve tartó jogi
huzavona és elterelő manőverek után a CIA beleegyezett, hogy újabb
iratokat ad át a náci háborús bűnösök és az amerikai hírszerzés
kapcsolatait vizsgáló szenátusi bizottságnak. A hírt Mike DeWine
republikánus szenátor jelentette be, akinek kezdeményezésére 1998-ban
törvényt fogadtak el a dokumentumok nyilvánossá tételéről. A CIA egészen
mostanáig ellenállt – kínos volt, hogy az USA háborús bűnökért elítélt
nácik szolgálatait is igénybe vette.

A törvény alapján eddig nyolcmillió oldalnyi iratot tettek
kutathatóvá, ebből 1,25 millió oldalt a CIA nyitott meg. Mint kiderült, a
Központi Hírszerző Ügynökség elődje, a Stratégiai Szolgálatok Irodája
(OSS) a háború végeztével a zsidók kiirtását megszervező Adolf Eichmann
öt közeli munkatársát is felfogadta. A németek keleti kémhálózatát az
amerikaiak főnökükkel, Reinhard Gehlen tábornokkal együtt vették át.
Utóbbi sikeresen győzte meg az amerikaiakat arról, hogy az oroszok meg
akarják támadni a Nyugatot.

Gehlen
Hitler utódjától, a wiesbadeni börtönben őrzött Dönitz admirálistól kért
és kapott engedélyt az amerikaiakkal való együttműködésre, amely
egészen 1955-ig, a nyugatnémet hírszerzés, a BND felállításáig tartott. A
háborút követően a CIA zsoldjában állt többek közt Klaus Barbie, „a
lyoni hóhér”, Otto Skorzeny SS-ezredes, a híres kommandóparancsnok, és
Otto von Bolschwing, Eichmann egyik legfontosabb segédje. Egyes adatok
szerint a nácik Hitler után második számú vezetője, Martin Bormann is
együttműködött a CIA-val, miután 1945-ben megszervezte saját
„öngyilkosságát”, és Dél-Amerikába menekült.

A CIA eddig csak általánosságban volt hajlandó közölni,
mire használta a fizetési listára vett nácikat. A bizottság azonban
konkrétan is tudni szeretné, személy szerint mit csináltak ezek az
emberek. A hírszerzés azzal érvelt, hogy a törvények értelmében joga van
titokban tartani információs forrásait, és sokáig csak a háborús
bűnösökről adott ki adatokat.

DeWine szerint az Egyesült Államok tartozik azzal a
holokauszt túlélőinek, az áldozatok családjainak és a közvéleménynek,
hogy hozzáférhetővé teszi az információt. A szenátor a The New York
Timesnak azt nyilatkozta: „fontos tudni, mi történik, amikor a kormány
saját céljai elérése bűnözőket használ”. A CIA most levélben ígérte meg,
hogy a titkos műveleti aktákat és a keletnémet hálózatra vonatkozó
adatokat is kiadja. Az idő sürget, mivel a törvény alapján márciusban
megszűnik a szenátusi bizottság. DeWine újabb kétéves mandátumot
szeretne kapni – ám ez esetleg feleslegessé válik, ha a CIA most valóban
„bevallja a múltat”.

A nürnbergi
per idején őrszolgálatot teljesítő egyik volt amerikai katona azt
állítja, hogy ő adta át a méregkapszulát Hermann Göringnek, amellyel az
egyik legismertebb náci háborús bűnös röviddel kivégzése előtt öngyilkos
lett – írta hétfőn a The Los Angeles Times című amerikai napilap. Több
szakértő úgy véli, még ha Herbert Lee Stivers egykori katona állítását
bizonyítékokkal nem is tudja alátámasztani, az igaznak tűnik. A
Dél-Kaliforniában élő Stivers a nürnbergi per idején a náci vádlottak
őrizetéért volt felelős. A volt katona most azt állítja: egy „elbűvölő”
német lány kérésére beleegyezett, hogy átad egy „gyógyszert” Göringnek.
Két órával azelőtt, hogy a kivégzésre vitték volna – 1946. október 15-én
-, Göring végzett magával. Búcsúlevelében azt írta, a ciánkapszula a
per tizenegy hónapja alatt végig a birtokában volt. Az amerikai hadsereg
akkoriban hitelt adott e verziónak.