Az
idősebb tanárok kevésbé lelkesednek az emelt szintű érettségi iránt, a
fiatalabb pedagógusok annál jobban támogatják.
(Forrás:
origo)

A tanárok döntő többsége
szükségesnek tartja az emelt szintű érettségit, leginkább a bölcsész és a
jogi pályát választó fiatalok számára. A középiskolai tanárok
többsége (84 százaléka) szükségesnek látja az emelt szintű érettségi
megszerzését a népszerű szakokra készülőknek – derül ki a Felvételi
Információs Szolgálat (FISZ) felméréséből. A FISZ tavaly decemberben
lezárult országos felmérésében 265 érettségit adó középiskola 2263
pedagógusa vett részt.

A tanárok az emelt szint melletti véleményüket az ilyen
típusú vizsgáért járó hét pluszponttal, illetve az egyetemen, főiskolán
való könnyebb helytállással indokolták. Az emelt szintű érettségi
toplistáján az idegen nyelvek mellett a matematika, a történelem, a
magyar nyelv és irodalom szerepel. Csak a tanárok tíz százaléka
nyilatkozott úgy, hogy egyik pályán sincs szükség arra, hogy a diákok
emelt szintű érettségit tegyenek. Számításaik szerint leginkább a
bölcsész és a jogi pályákon lesz majd szükség emelt szintű érettségire a
sikeres továbbtanuláshoz.

Arra a
kérdésre, hogy a továbbtanuló középiskolásoknak mely szakcsoportban lesz
szüksége emelt szintű érettségire, a pedagógusok 61 százaléka jelölte
meg a bölcsész szakcsoportot, 56 százalék a jogi és szociális igazgatási
pályákat, 45 százalék a gazdasági, 30 százalék a műszaki
képzéseket.

A felmérés érdekessége,
hogy a fiatalabb és még kevesebb ideje tanító pedagógusok nagyobb
arányban látják úgy: a diákoknak szükségük lesz az emelt szintű
vizsgára. Minél régebb óta dolgozik egy pedagógus a pályán, annál
kevésbé érzi szükségességét az emelt szintű
érettséginek.

A vizsgálatból az is
kitűnt, hogy a szaktanárok a saját tárgyukkal szemben elfogultabbak:
azon a pályán szükségesebbnek tartják az emelt szintet, ahol az oktatott
tantárgy felvételi követelmény.