A
középiskolai pedagógusok szerint a magyar felsőoktatás szakmai
színvonala megelőzi az EU intézményeiét, minden másban azonban alul
marad.
(Forrás: HVG)

Ez derül ki a
Felvételi Információs Szolgálat országos felméréséből, amelyben 265
érettségit adó középiskola 2 263 pedagógusa vett részt. Míg a magyar
felsőoktatás a tanárok 51 százalékától, az EU-s intézmények csak 45
százalékuktól kapott jó minősítést – tartalmazza a felmérés.

A szakmai színvonal kiemelkedő eredménye mellett a hazai
egyetemek nemzetközi versenyképessége megközelíti az uniós
intézményekét, ám az átjárhatóság, a hallgatók érdekérvényesítése, a
kiegészítő szolgáltatások színvonala alapos kritikát kapott. A hazai
intézmények kiegészítő szolgáltatásainak színvonalát (kollégiumok,
sportolási lehetőségek, informatikai felszereltség) a pedagógusok 40
százaléka kifejezetten rossznak ítéli, és a hallgatók
érdekérvényesítését is csak 10 százalékuk tartja jónak. A középiskolai
pedagógusok 40 százaléka hallott ugyan a többciklusú képzés
megvalósítását célzó bolognai reformról, de nem ismeri a részleteit, és
csak 2 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen tisztában van a
változásokkal.

A legnagyobb eltérés
a bolognai folyamattal kapcsolatos tájékozottságban a pedagógusok
beosztása szerint van. Míg minden ötödik szaktanár és minden ötödik
osztályfőnök nem hallott a bolognai folyamatról, addig az igazgatók és
helyetteseik körében egy ilyen válasz sem született. A reformmal
kapcsolatban leginkább a felsőfokú alapképzés (bachelor) és mester
képzések (master) bevezetését pártolják a pedagógusok, ezt követi a
középszintű érettséginek az elfogadása a felsőoktatásban. A legkisebb az
egyetértés a megvalósult felsőoktatási intézményi integráció
kérdésében.