Az előre
hozott érettségire a többségnek nem is kell elmennie.
(Forrás:
Népszabadság)

Egyre több
érettségizőt foglalkoztat, hogy hol találja meg az egyes tárgyak szóbeli
tételeit – az Oktatási Minisztérium (OM) honlapján rengeteg az erre
vonatkozó kérdés. A témaköröket már régóta lehet tudni: benne vannak az
érettségi részletes követelményeiről szóló rendeletben, ami megtalálható
a szaktárca, illetve az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont (OKÉV) honlapján (www.om.hu; www.okev.hu).

Bár legkésőbb csak a vizsga előtt hatvan nappal kell
közzétenni, a középszintű tételeket az iskolák nagy része már
elkészítette, december 9-e óta pedig az emelt szintű érettségi tételei
is felkerültek a fenti honlapokra. Legalábbis azok, amelyek a hatályos
jogszabályok szerint nyilvánosságra hozhatók.

Az idegen nyelvekből például sem emelt, sem
középszinten nem kapják meg előre a diákok a tételcímeket: helyben, a
vizsgán találkoznak majd először velük (a témakörök viszont ismertek).

Magyar nyelv és irodalomból csak a
tétel címét tudják majd előre a diákok – például „Arany János
Őszikék-korszaka” -, a konkrét feladattal azonban – hogy mely mű alapján
és milyen szempontok szerint kell bemutatni – csak a vizsgán
szembesülnek.

A középszintű szóbeli
vizsgák június 20. és július 1. között zajlanak majd a hagyományos
érettségihez nagyon hasonló módon. A diákoknak saját iskolájukban – és
nagy valószínűséggel saját szaktanáraik előtt – kell majd számot adniuk
tudásukról. A bizottság elnökét az OKÉV választja ki az országos
vizsgáztatási névjegyzékből. A többi tagról az igazgató dönt, de
általában az adott osztálynak az adott tárgyat tanító pedagógusa
vizsgáztat. Kivéve azokat, akik előre hozzák az érettségit.

Mintegy 12 ezren élnek a
lehetőséggel, hogy alsóbb évfolyamos létükre már most levizsgázzanak –
ők nem biztos, hogy saját tanáraikkal találkoznak a vizsgán. (Többségük
egyébként nem is vizsgázik majd, mert nyelvvizsgájukkal váltják ki a
nyelvi érettségit, amit az idén lehet utoljára megtenni).

Szóbelizni középszinten
történelemből, magyarból, idegen nyelvből és egy választott tárgyból
kell. Matematikából csak akkor, ha a diák az írásbelin tíz és húsz
százalék közötti teljesítményt nyújtott (tíz százalék alatti írásbeli
eredmény esetén nem szóbelizhet: megbukott). A diákoknak a tétel
kihúzása után 30 percük van arra, hogy vázlatot dolgozzanak ki a
tételből, vagy egyéb módon készüljenek föl a legföljebb 15 perces
feleletre. Kivéve az idegen nyelvi vizsgán, amelyen amint a diák
megkapta és elolvasta a feladatot, rögtön meg is kezdődik a
vizsgáztatás.

Az emelt szintű
szóbeli érettségik az OKÉV regionális igazgatóságai által kijelölt
vizsgaközpontokban (amely akár a tanuló saját iskolája is lehet) lesznek
június 8-14. között. Hogy pontosan hol, és mikor vizsgáznak a diákok,
arról április végéig kapnak értesítőt. A háromfős tantárgyi
vizsgabizottságok három tagját az OKÉV delegálja. Mindhárman az adott
tárgy szaktanárai lesznek.

Emelt
szinten már matematikából is kell szóbelizni, csakúgy, mint szinte az
összes többi tárgyból. A vizsgázók a tételhúzást követően 30 perc alatt
készülhetnek föl a legföljebb húszperces feleletre.

A korábbi és az új, kétszintű érettségi szóbeli vizsgái
között az egyik lényeges különbség az értékelés szempontjában van. Az
idén emelt és középszinten is központilag kidolgozott, egységes
értékelési elvek és módszerek alapján kell értékelni a diákok feleletét –
nem lehet eltérni tőlük. Emelt szinten a vizsgáztatók pontozólapot
kapnak, amelyre rá kell vezetniük az egyes kritériumok alapján adott
részpontszámokat. Középszinten is tanácsos ilyen pontozólapot használni,
az úgynevezett osztályozóívre be kell majd írni a részpontszámokat is
ugyanis.