Megindult
és folyamatosan növekszik a világháló használata az alacsonyabb
társadalmi státuszúak körében is.
(Forrás: Magyar Rádió)

Ma még főleg az érettségivel, illetve egyetemi
végzettséggel rendelkezők használják otthonukban az internetet, de
megindult és folyamatosan növekszik a világháló használata az
alacsonyabb társadalmi státuszúak körében is – derül ki az Informatikai
és Hírközlési Minisztérium megbízásából készített
kutatásból. 
 
Az IHM által finanszírozott tanulmány szerint a relatíve
alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok egyre nagyobb arányban számban
vannak jelen az interneten. A kutatás szerint a következő két évben
ennek a folyamatnak a felerősödése várható. Ma az érettségizettek több
mint negyede, a diplomások fele rendelkezik hozzáféréssel, míg a
szakmunkás és szakiskolás végzettségűeknek egytizede jut csak otthon
internethez. A vizsgálat szerint a következő két év során várhatóan
folyamatosan csökken a különböző társadalmi rétegek közötti különbség,
és a mostani tízből egy arány helyett 2006 végére minden negyedik
szakmunkás és szakiskolás végzettségű otthon is eléri majd az
internetet, míg az érettségizettek és diplomások körében az ellátottság
lassan eléri a telítettségi szintet, azaz akiben megvan a szándék az
internet használatára, az meg is jelenik az előfizetők
között.

A nem internetező csoportok
körében a motiváció hiánya is gondot okoz. Az internet otthoni
bevezetését nem tervező háztartások közel fele vélte úgy, hogy nincs is
szüksége rá, közel 40 százalékukat pedig nem is érdekli a világháló. Az
internet gyorsuló terjedésének az alacsonyabb társadalmi státuszúak
körében hamar határt szabhat az informatikai felkészültség hiánya. Itt
kap kiemelt szerepet a szélessávú stratégiában a képzettség szintjének
emelése és a motiváció megteremtése.

A kutatás szerint a tudásalapú társadalom
kiszélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Számos jel
utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők
felzárkózásának előmozdítói. Másrészről a gyermekeknek a szülők
meggyőzésében betöltött közvetett szerepe is erőteljes: az
internethasználat fontosságáról „győzködő” és a „győzködött” felnőttek
között is többségben vannak az iskolás gyerekkel rendelkezők. A
kutatásból az is kiderült, hogy az internethasználók leginkább a
közvetlen családtagjaik és barátaik körében népszerűsítik az internetet,
míg a munkatársak, távoli rokonok motiválása kevésbé jellemző.

A lakosság az internet terjedését
általában hasznosnak és kívánatosnak tartja. Mind az internettel
rendelkezők, mind az azzal nem rendelkezők többsége egyetért abban, hogy
azok, akiknek van hozzáférésük, tájékozottabbak. Az internet
használatát elsősorban azok találták hasznosabbnak a televíziózásnál,
akik kapcsolatban állnak a világhálóval. Amiben legnagyobb az egyetértés
még az internettel nem rendelkezők és a hozzáférés vásárlását a közeli
jövőben nem tervezők körében is, az az, hogy az internet egyre inkább
nélkülözhetetlenné válik a munkában és a tanulásban.

A tanulmány szerint az állami szerepvállalást elvárja a
lakosság, elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem
tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internetelőfizetőket
támogatnák, ezt követi a versenyélénkítés, majd az árszabályozás, de
sokan fontosnak tartják a képzés támogatását is.