A hazai
felhasználók fele kézzel törli a kéretlen reklámleveleket.
(Forrás:
Magyar Rádió)

A magyar felhasználók
egyre tudatosabbak, de ki nem állhatják a pop-up típusú reklámokat –
derült ki a most befejeződött VMR2005 médiakutatásból, amely az
internetezők összetételét és felhasználói szokásait
vizsgálta.
  
A 14-69 éves, gyakori (legalább hetente egy alkalommal)
internetezők között még mindig a férfiak és a fiatalok vannak
többségben. Az internetező magyarok 59 százaléka férfi, 55 százaléka
pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a
világhálót, még erőteljesebben érvényesül a férfias jelleg: 65 százalék
a férfiak aránya, és a napi használók több mint fele a fővárosban
él.

A kutatási eredmények azt
mutatják, hogy a hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka
használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az
arány természetesen magasabb: 83 százalék. A magyarországi internetezők
38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen
tanintézményből is eléri a világhálót. A 14-24 évesek körében ugyanakkor
62 százalék az iskolából internetezők aránya – magasabb, mint azon
fiataloké, akik otthonukban (is) elérik a világhálót (58 százalék);
ráadásul e korcsoport közel egyharmada tanintézményben internetezik a
legtöbbet.

A legjellemzőbb
internetes tevékenység még mindig a levelezés, valamint az általános
információkeresés: előbbire 96, utóbbira 91 százalék használja
rendszeresen (legalább hetente) az internetet. Online magazinokat az
internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen. Az internet használat
tudatosabbá válására utal ugyanakkor, hogy évről évre nő a levelezésen,
böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya. Vásárlás, utazás
előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja
rendszeresen segítségül a világhálót (és csak egytizedük nem használja
ilyen célra soha), gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább
heti rendszerességgel, hivatali ügyek online módon történő intézése
pedig a gyakori internetezők 35 százalékára jellemző.

Az internetezők 37 százaléka rendszeresen játszik az
interneten; fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokat ugyanakkor
csak 4 százalékuk szokott játszani. Hasonló arányok figyelhetők meg az
online tartalmak letöltése esetén is: 40 százalék rendszeresen tölt le
online tartalmakat, de csak 4 százalék szokott fizetni is ezért.
Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori
internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet,
további 31 százalék pedig ritkábban, nagyjából havonta ad le online
rendelést. Az internetes vásárlást azonban ennél valamivel többen
próbálták már ki: 44 százalék vásárolt már így, és 10 százalék azok
aránya, akik az online fizetést is kipróbálták. A 14-69 éves gyakori
internetezők 15 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül rendelni fog
valamit az interneten keresztül, további 27 százalékuk pedig
valószínűnek tartja ezt.

A 14-69
éves gyakori internetezők körében a banner a legelfogadottabb online
hirdetési forma: 44 százalékuknak ez a kedvence. Csaknem ugyanennyien
tartják elfogadhatónak a nyereményjátékkal egybekötött hirdetéseket (43
százalék), valamint a weblapok, rovatok, fórumok vagy online játékok
szponzorációját (41 százalék). A hírlevélben látott reklámot az
internetezők 35-, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el.
Az internetezők leginkább a kéretlen levélreklámokkal (spam) és az
egér-követő hirdetésekkel szemben elutasítók, előbbit mindössze 1
százalékuk, utóbbit pedig 2 százalékuk tolerálja, de a pop-up hirdetések
elfogadottsága is csak 6 százalékos. Ugyanakkor az internetezők
valamivel több mint egytizede abszolút elutasító: semmilyen online
hirdetési formát nem fogad el.

Egyébként a spameknek nem csak az elutasítottsága
magas, de az internetezők fele a kéretlen reklámleveleket az internet
második legnagyobb problémájának tartja. Az első helyet – megszokott
módon – ismét a vírusok foglalták el. A gyakori internetezők 45
százaléka gyakran, 41 százaléka pedig alkalmanként szokott spamet kapni,
ennek ellenére mindössze 31 százalékuk rendelkezik saját, vagy a
szolgáltató által biztosított spamszűrő megoldással – az a magyar
internetezők fele manuálisan törli a postaládájába került kéretlen
leveleket.

Magyarország legnagyobb
online médiakutatásának, a Visitor Media Research-nek 2005-ös
adatfelvétele során az NRC Piackutató és a TNS a magyar internet több
mint 300 pontjáról gyűjtöttek válaszadókat, hogy információkat
szerezzenek a felhasználókról és a kutatásban részt vevő 96 honlap
látogatóiról.