Kojanitz László
írása az OKI oldalán.

A konferencián
elhangzott előadás írott változata a rendszerszerű tankönyvfejlesztést
megalapozó kutatásokról ad szemléletes áttekintést. A szerző bemutatja,
milyen sokféle jellemző mentén szükséges elemezni a tankönyveket ahhoz,
hogy a tankönyvíró, a kiadó, a szerkesztő és nem utolsósorban a könyvet
felhasználó pedagógus pontos képet kapjon a taneszköz minőségéről,
funkcióiról. A tanulmány érdekes adatokat ad közre a tankönyvek
sajátosságairól, a tankönyvekbe zsúfolt ismeretek mennyiségi és minőségi
jellemzőiről, a szövegek érthetőségi kritériumairól, az illusztrációk
arányáról.

Bevezető

A tankönyv nem mindenható. Nagyon sok más tényező is
befolyásolja a tanulás hatékonyságát, eredményességét. Ugyanakkor a
tankönyveknek fontos szerepük lehet a tanulási környezet megújulásában.
Nemcsak abban az értelemben, hogy korszerű, jól strukturált ismereteket
visznek be az osztálytermekbe, hanem úgy is, hogy segítséget adnak a
tanulás jobb megtervezéséhez és megszervezéséhez. Garantálhatják a
tanuláselméleti szempontból hibátlan feltételeket. Ösztönzést adhatnak a
tanítási módszerek megújításához. Kapcsolatokat teremthetnek az egyéb
taneszközök és tanulási források között. A tankönyvkutatás fontos
feladata e lehetőségek feltárása, illetve a lehetőségek és a valóság
szembesítése egymással.

A vizsgálatok
célja

Két évvel
ezelőtt három célt tűztem ki magam
elé:

• 
  
  tankönyvszerzőket segítő mérések és elemzések
  készítése;


• 
  
  olyan típusú kutatások előkészítése, amelyek
  lehetőséget adnak a tankönyvkutatás és a tanulói teljesítménymérések
  eredményei közötti összefüggések feltárására;
  


• 
  
  a
  tankönyvkészítés problematikájának és folyamatának elemzése abból a
  szempontból, hogy miként lehetne jobb feltételeket teremteni a korszerű
  tanuláselméleti eredmények
  adaptálásához.

A tankönyvkutatások (első cél) legfontosabb
felhasználói maguk a tankönyvszerkesztők és tankönyvszerzők lehetnek.
Érdemes ezért a gyakorlat számára is könnyen értelmezhető konkrét és
objektív kutatási eredményekre törekedni.

A második cél kijelölése összefügg azzal, hogy ma már
nagyon sok mérési eredményünk van a tanulók teljesítményéről. Például
több kutatás is felhívta a figyelmünket a tanulók szövegértési
problémáira. Kérdés, hogy a tankönyvek tartalma, szövegezése milyen
mértékben és milyen módon lehet felelős ezért. A válasz megtalálása
érdekében a tankönyveket be kellene emelni a tanulói teljesítménymérések
elemzéséhez használt háttérváltozók közé. A teljesítmények
összehasonlításakor és értékelésekor tudnunk kellene, hogy melyik
tankönyvből tanultak a tanulók. Adatszerűen mérhetővé kellene tennünk a
tankönyvek közötti különbségeket a legfontosabb minőségi jellemzők
tekintetében. S aztán statisztikai módszereket is alkalmazva
megállapítani, van-e szignifikáns összefüggés az egyes tankönyvek
jellegzetességei és a tanulók különböző téren nyújtott
teljesítménykülönbségei között.

A
harmadik cél röviden így fogalmazható meg: rendszerszerű
tankönyvfejlesztés kialakítása. Ezen azt értem, hogy a tankönyvkészítés
folyamatát a döntési pontok és felelősségek szempontjából átláthatóvá, a
pedagógiai újdonságok iránt nyitottá, a kitűzött minőségi célok
megvalósulása szempontjából pedig ellenőrizhetővé kellene tenni. A NAT
2003 például újra feladatként határozta meg a komplex problémamegoldó
képességek fejlesztését és a mindennapi életben is alkalmazható
ismeretek átadását. De mi a biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő
öt-tíz évben valóban olyan tankönyvek készülnek, amelyek segítséget
adnak e feladatok megoldásához? Átlátható-e a tankönyvfejlesztés
folyamata a kiadókban abból a szempontból, hogy mikor kinek kellene
megnéznie mondjuk a PISA-kutatások eredményeit ahhoz, hogy e vizsgálat
eredményei végre hasznosult tudássá váljanak a
tankönyvkészítésben?

Milyen célokat kellene szolgálnia a
rendszerszerű
tankönyvfejlesztésnek?

• 
  
  A tanulói munka eredményességét középpontba állító
  tankönyvek készítése.


• 
  
  A szakmai újdonságok gyors, szakszerű és kreatív
  adaptálására alkalmas munkafeltételek megteremtése.
  


• 
  
  A
  tervező és értékelő munka szerepének növelése a fejlesztésben.
  


• 
  
  A
  speciális szakértelem és a csapatmunka erősítése.
  


• 
  
  A
  gyakorlati beválás tapasztalatain alapuló megoldások és minőségi
  kritériumok kidolgozása.
  


• 
  
  A
  fejlesztési eredmények komplex, az előzetesen elfogadott terveken és
  minőségi kritériumokon alapuló értékelése.
  


• 
  
  A
  tankönyvfejlesztést segítő elméleti és gyakorlati tudás folyamatos
  megújítása.

Milyen részekből kellene állnia a
rendszerszerű tankönyvfejlesztés
folyamatának?

Új fejlesztési irányelvek
meghatározása.

• 
  
  Tantervi alap készítése.
  


• 
  
  A
  tantervi célkitűzések és feladatok értelmezése a tankönyv funkciója,
  tartalma és egyes összetevői szempontjából.
  


• 
  
  Részletes tankönyvkoncepció és -terv készítése.
  


• 
  
  A
  koncepciót tükröző minőségi kritériumok meghatározása pl. a szövegezést,
  a feladatokat és az illusztrációkat illetően.
  


• 
  
  A
  kézirat megírása és gondozása (analízis, próba, korrekciók).
  


• 
  
  Feladatrendszer-fejlesztés (analízis, próba,
  korrekciók).


• 
  
  Illusztrációk készítése (analízis, próba, korrekciók).
  


• 
  
  Oldalképek tervezése és kialakítása (konzultációk,
  próba, korrekciók).


• 
  
  Egy elkészült lecke és fejezet elemzése, kipróbálása és
  értékelése a minőségi kritériumok megvalósulása szempontjából.
  


• 
  
  Döntés
  a korrekciókról.


• 
  
  A tankönyv végleges változatának elkészítése.
  


• 
  
  A
  fejlesztő munka eredményeinek és tapasztalatainak rögzítése, értékelése a
  későbbi fejlesztések
  szempontjából.

Mint látható, az általam elképzelt fejlesztési
folyamatban fontos szerepe lenne a menet közbeni visszacsatolásoknak
(analízis, próba, korrekciók). S e visszacsatolásokat szolgálná a
tankönyvanalízis is. A továbbiakban ennek módszerét szeretném konkrét
példákon keresztül bemutatni. Már piacon lévő, kész tankönyveket
vizsgáltam. Az eredmények talán meggyőzik önöket is arról, hogy jobb
lett volna, ha mindezeket a vizsgálatokat még a készítés közben
elvégezte volna valaki.